Római márványszarkofág.
Előlapját egy oszlop tagolja két jelenetre. Baloldalt Phaedra látható, egy széken ül, melynek karfája szfinx alakjában végződik. Chitónt és himationt visel, jobb kezében talán annak egy redőjét szorítja; fején diadéma, azt ruházat borítja; lába lábtartón pihen. Tekintete a mellette álló szolgálólány felé fordul, aki bizalmasan hajol hozzá, kezét füléhez emelve. Egy társa Phaedra előtt könyökölve figyeli őket. A szék előtt Amor és Psyche ölelkezik, valamint egy szárnyas Erós tekint föl az asszonyra, állát jobb kezébe támasztja, s a baljós szerelemre utaló, lefelé fordított fáklyáján könyököl. Fölötte Hippolytus áll, mindössze egy köpenyt visel, baljában lándzsája. Elutasítva emeli magasba jobb kezét az előtte álló dajka felé fordulva, aki jobb tenyerét felé nyújtja, bal kezét arcához érinti – vélhetően épp most árulta el asszonya szerelmét az ifjú vadásznak. Hippolytus mellett lova, mögötte egy vadásztársa arca látszik, az elválasztó oszlop mellett pedig még egy társuk, aki a vadászkutyákra ügyel.
Az oszloptól jobbra, ellensúlyozva a baloldal mozdulatlanságát, egy vadászjelenet bontakozik ki. Hippolytus lovon ülve magasba emeli lándzsáját, melyet a fa mögül kirontó vadkanba készül beledöfni. Mellette egy vadásztársa, alatta két kutya, egyikük már a vadkan lábába harap. Közvetlenül az oszlop melletti nőalak Hippolytus virtusának perszonofikációjaként értelmezhető. Szintén megszemélyesített alak a fa mögött látható férfi, aki a vadkanvadászat helyszínét jelzi.
A szarkofág rövid oldalain szintén vadászathoz kapcsolódó ábrázolások szerepelnek. Jobboldalt Hippolytus egy társa kíséretében áldozatot mutat be Dianának, balra pedig lovas vadászként vesz lendületet.

A tárgy adatlapját lásd az Arachne oldalán.