In a nutshell
Mi ez?
Római kocsihajtót ábrázoló mellszobor.
Hol készült?
A Római Birodalomban.
Mikor készült?
A római császárkorban, a Kr. u. 2. században.
Miből készült?
Márványból faragták.
Mekkora ez a mellszobor?
Magassága 46 cm, szélessége 49 cm.
Hol őrzik most?
Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.
Többet szeretnél tudni?
Where and when
A mellszobor a Kr. u. 2. században készült a Római Birodalomban.
Look around
A rómaiak a kocsiversenyek eredetét a legősibb időkig, a városalapító Romulusig vezették vissza. Valószínű, hogy az etruszkoktól vették át a szokást, akik vallási ünnepeiken és a temetkezések alkalmával rendezett halotti játékokon gyakran tartottak ló- és kocsiversenyeket, ahogy ezen a síremléktalapzaton is látható. A hagyomány szerint a Római Birodalom egyik legnagyobb versenypályájának, a Rómában lévő Circus Maximusnak (jelentése latinul a legnagyobb circus) a város első etruszk származású királya, Tarqunius Priscus jelölte ki a helyét és ő építtette az első lelátókat is.
A Circus Maximus Róma hét dombja közül az Aventinus és a Palatinus közti völgyben található. A végein lekerekített, elnyújtott téglalap alakú építményt több évszázados története során sokszor bővítették. Legnagyobb kiterjedésekor kb. 610 méter hosszú és 190 méter széles volt, és nézőterén negyedmillió ember foglalhatott helyet. A versenypálya közepén egy fal húzódott, amely kettéosztotta a pályát. Mindkét végénél egy-egy kúp alakú, aranyozott bronzoszlop állt, amelyek a fordulókat jelezték. A falon a főbb istenek szobrai és oltárai álltak. Itt kapott helyet hét tojás, majd később hét bronzdelfin is, amelyek a versenyből még hátralévő körök számát jelezték.
A Circus Maximus
Mi ez?
Római kocsihajtót ábrázoló mellszobor.
Hol készült?
A Római Birodalomban.
Mikor készült?
A római császárkorban, a Kr. u. 2. században.
Miből készült?
Márványból faragták.
Mekkora ez a mellszobor?
Magassága 46 cm, szélessége 49 cm.
Hol őrzik most?
Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.
Többet szeretnél tudni?
A márványból faragott mellkép (büszt) egy férfi testének felső részét ábrázolja, amin a két kar vállrésze is látszik. A mellszobor kerek talpon és négyszögű táblácskán nyugszik. Az alak tunicát visel, amelyet a nyakon átvetve és a mellen többszörösen átkötve gyeplőszíjak öveznek: ez a viselet a cirkuszi kocsihajtókra volt jellemző a római császárkorban. A büsztről hiányzó fejet külön darabból faragták ki és a nyak helyén szabályosan kialakított mélyedésbe illesztették.
A mellszobor a Kr. u. 2. században készült a Római Birodalomban.
A rómaiak a kocsiversenyek eredetét a legősibb időkig, a városalapító Romulusig vezették vissza. Valószínű, hogy az etruszkoktól vették át a szokást, akik vallási ünnepeiken és a temetkezések alkalmával rendezett halotti játékokon gyakran tartottak ló- és kocsiversenyeket, ahogy ezen a síremléktalapzaton is látható. A hagyomány szerint a Római Birodalom egyik legnagyobb versenypályájának, a Rómában lévő Circus Maximusnak (jelentése latinul a legnagyobb circus) a város első etruszk származású királya, Tarqunius Priscus jelölte ki a helyét és ő építtette az első lelátókat is.
A Circus Maximus Róma hét dombja közül az Aventinus és a Palatinus közti völgyben található. A végein lekerekített, elnyújtott téglalap alakú építményt több évszázados története során sokszor bővítették. Legnagyobb kiterjedésekor kb. 610 méter hosszú és 190 méter széles volt, és nézőterén negyedmillió ember foglalhatott helyet. A versenypálya közepén egy fal húzódott, amely kettéosztotta a pályát. Mindkét végénél egy-egy kúp alakú, aranyozott bronzoszlop állt, amelyek a fordulókat jelezték. A falon a főbb istenek szobrai és oltárai álltak. Itt kapott helyet hét tojás, majd később hét bronzdelfin is, amelyek a versenyből még hátralévő körök számát jelezték.
A Circus Maximus
Age group
Subject
Topic
Teaching suggestions
-
LEXIKON