In a nutshell
Mi ez?
Díszes terrakotta lap (antefix), amely egy cserépsor végét zárta le egy épület tetején.
Hol készült?
Az ókori Itália területén készült, feltehetően Cumae városában.
Mikor készült?
A Kr. e. 6. század harmadik negyedében, a görög művészet archaikus korszakában(700–480) .
Miből készült?
Agyagból készült, formába préselve.
Mekkora az antefix?
33 x 32 cm
Hol őrzik most?
Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.
Többet szeretnél tudni?
Where and when
Az antefix a Kr. e. 6. század harmadik negyedében, a görög művészet archaikus korszakában készült az ókori Itália Campania régiójában, feltehetően Cumae városában.
Look around
Az ókori görög nyelvben a temenosz szót használták a szentélyre, amely a temnó „kivágni, kihasítani” jelentésű igéből származik, és azt fejezi ki, hogy a szentély területe az istené, azaz „ki van hasítva” az őt körülvevő emberi világból. A latin eredetű templom szavunk is innen származik.
A görögök számára a temenosz szent hely volt, ahol találkozhattak isteneikkel. Ez lehetett egy épület nélküli hely, például egy barlang vagy egy szent liget, de zárt templomépület is az azt körülvevő területtel. A görög templomok általában téglalap alaprajzú, két vagy három helyiségből álló épületek voltak, amelyeket többnyire minden oldalról oszlopok vettek körül. A templom ablaktalan fő helyiségében (naosz) állt az isten kultuszszobra, a hátsó helyiségben pedig a fogadalmi ajándékokat őrizték. Az épület előtt gyakran kőoltár állt, amin bemutatták az áldozatot az ott tisztelt isten számára az ünnepek alkalmával.
A Kr. e. 5. században épült olümpiai Zeusz-templom alaprajza.
A templomot minden oldalról oszlopok vették körbe, azaz peripterosz templom volt.
A görög templomok két fő építésrend szerint épültek. A dór templomoknál az oszlopokat áthidaló gerenda feletti sávot triglifek és domborműves díszű metopék váltakozó sora töltötte ki, míg a ión építésrendet követő templomokon ugyanitt körbefutó, folyamatos domborművet (frízt) találunk. A ión templomok oszlopai karcsúbbak és díszesebbek voltak a dór templomok oszlopainál. A templomok rövid oldalain a sátortető és a párkányzat közötti háromszögletű oromzatot (tümpanon) általában mitológiai témájú szoborcsoporttal töltötték ki. Az épületek sátortetejét cserepek borították, a tető csúcsát és széleit oromdíszek (akrotérionok), a cserépsorok végét pedig gyakran antefixek díszítették.
Az athéni Akropoliszon álló Parthenón párkányzata.
Mi ez?
Díszes terrakotta lap (antefix), amely egy cserépsor végét zárta le egy épület tetején.
Hol készült?
Az ókori Itália területén készült, feltehetően Cumae városában.
Mikor készült?
A Kr. e. 6. század harmadik negyedében, a görög művészet archaikus korszakában(700–480) .
Miből készült?
Agyagból készült, formába préselve.
Mekkora az antefix?
33 x 32 cm
Hol őrzik most?
Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.
Többet szeretnél tudni?
A negatív formából készült, kiégetett agyag (terrakotta) tetőcserép dísz (antefix) egy színesre festett, palmettalevelekkel keretelt Gorgó-fejet ábrázol. A Gorgó tincsekbe rendezett hajjal és szakállal jelenik meg, szeme és orra nagy, felfelé görbülő szájában pedig kiálló agyarak és kinyújtott nyelv látható.
Az ókori görög, etruszk és római építészetben ehhez hasonló antefixek az épületek tetejét fedő cserépsorok végét zárták le és így a kiugró sátortető szélét díszítették. Általában agyagból vagy kőből készültek és valamilyen mitológiai alakot ábrázoltak. A Gorgó-főt ábrázoló antefixek az archaikus korban, a Kr. e. 7. századtól terjedtek el a görög építészetben, a Kr. e. 6. századtól pedig Itália területén is egyre nagyobb népszerűségnek örvendtek.
Az antefix a Kr. e. 6. század harmadik negyedében, a görög művészet archaikus korszakában készült az ókori Itália Campania régiójában, feltehetően Cumae városában.
Az ókori görög nyelvben a temenosz szót használták a szentélyre, amely a temnó „kivágni, kihasítani” jelentésű igéből származik, és azt fejezi ki, hogy a szentély területe az istené, azaz „ki van hasítva” az őt körülvevő emberi világból. A latin eredetű templom szavunk is innen származik.
A görögök számára a temenosz szent hely volt, ahol találkozhattak isteneikkel. Ez lehetett egy épület nélküli hely, például egy barlang vagy egy szent liget, de zárt templomépület is az azt körülvevő területtel. A görög templomok általában téglalap alaprajzú, két vagy három helyiségből álló épületek voltak, amelyeket többnyire minden oldalról oszlopok vettek körül. A templom ablaktalan fő helyiségében (naosz) állt az isten kultuszszobra, a hátsó helyiségben pedig a fogadalmi ajándékokat őrizték. Az épület előtt gyakran kőoltár állt, amin bemutatták az áldozatot az ott tisztelt isten számára az ünnepek alkalmával.
A Kr. e. 5. században épült olümpiai Zeusz-templom alaprajza.
A templomot minden oldalról oszlopok vették körbe, azaz peripterosz templom volt.
A görög templomok két fő építésrend szerint épültek. A dór templomoknál az oszlopokat áthidaló gerenda feletti sávot triglifek és domborműves díszű metopék váltakozó sora töltötte ki, míg a ión építésrendet követő templomokon ugyanitt körbefutó, folyamatos domborművet (frízt) találunk. A ión templomok oszlopai karcsúbbak és díszesebbek voltak a dór templomok oszlopainál. A templomok rövid oldalain a sátortető és a párkányzat közötti háromszögletű oromzatot (tümpanon) általában mitológiai témájú szoborcsoporttal töltötték ki. Az épületek sátortetejét cserepek borították, a tető csúcsát és széleit oromdíszek (akrotérionok), a cserépsorok végét pedig gyakran antefixek díszítették.
Az athéni Akropoliszon álló Parthenón párkányzata.
Age group
Subject
Topic
Teaching suggestions
-
LETÖLTHETŐ ANYAGOK
-
LEXIKON
Gorgó; Dél-Itália; A görög templom kialakulása;