In a nutshell

Mi ez?

Szakállas férfit ábrázoló mellszobor (büszt).

Hol készült?

A Római Birodalom területén készült egy kőfaragóműhelyben.

Mikor készült?

A Kr. u. 2. században, a római császárkor idején készült.  

Miből készült?

Az észak-görögországi Thaszosz szigetéről származó márványból faragták.

Mekkora ez a szobor?

A büszt 55,5 cm magas.

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

Mi ez?

Szakállas férfit ábrázoló mellszobor (büszt).

Hol készült?

A Római Birodalom területén készült egy kőfaragóműhelyben.

Mikor készült?

A Kr. u. 2. században, a római császárkor idején készült.  

Miből készült?

Az észak-görögországi Thaszosz szigetéről származó márványból faragták.

Mekkora ez a szobor?

A büszt 55,5 cm magas.

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

A mellszobor egy szakállas, rövid frizurájú, idősödő férfit ábrázol. A férfi rövidre vágott, előre fésült, rendezett frizurát visel, amely Traianus császár uralkodása (Kr. u. 98–117) alatt volt divatban a férfiakról készült portrékon. A szakáll viselés divatja a római portrészobrészatban viszont csak Traianus utóda, Hadrianus császár (Kr. u. 117–138) idején terjedt el, így ez a büszt is Hadrianus császár uralkodása elején készülhetett.

A szobor ruhátlanul ábrázolja a férfit, mellkasának közepén leveleket látunk: olyan mintha a férfi alakja egy növény kelyhéből nőne ki. A ruhátlanság és a levelek ilyesfajta használata főként a római halotti portrékra volt jellemző. Az arcot nagy gonddal faragta meg a művész, a férfi érett korát az orr és a száj vonalát összekötő erős ránccal érzékeltette.

Mellképek gyakran díszítették a gazdagabb római polgárok házait. Az atriumban gyakran a ház urának mellszobra állt, míg a peristyliumban a család nevesebb tagjai mellett istenek, hérószok és híres személyiségek képmásai kaphattak helyet.

A szobor Hadrianus (Kr. u. 117–138) császár uralkodása alatt készült. Készítésének pontos helyét nem ismerjük.

A római császárkorban a szakáll- és hajviselet gyakran azt a divatot követte, amelyet a császári udvar diktált. A szakáll viselése Hadrianus császárral (Kr. u. 117–138) jött divatba és Constantinus  császárig (Kr. u. 306–337) meg is határozta a férfiak megjelenését. A hajviseletben a katonásan rövidre vágott, homlokba fésült frizura csaknem mindig divatban volt – ilyen frizurát viselt például Augustus  (Kr. e. 31–Kr. u. 14) vagy Traianus császár (Kr. u. 98–117) is. Voltak császárok, mint Nero  (Kr. u. 54–68), akit felbodorított fürtökkel Nero ábrázoltak, vagy Marcus Aurelius  (Kr. u. 161–180), aki rövidre vágott, apró csigákba tekert hajfürtöket viselt.

A megjelenésükre sok figyelmet fordító római nők és férfiak számára a hajápolás fontos szereppel bírt, így az ügyes borbélyok és fodrászok nagy becsben álltak az ókori Rómában. A borotválkozás nem lehetett kellemes művelet, mivel a szappan ismeretlen volt számukra, legfeljebb meleg vízzel mosták le arcukat.

Előszeretettel jártak fürdőkbe, ahol a tisztálkodáshoz szódát, nátront, timföldet vagy bablisztet kevertek a vízbe és az így kapott oldattal mosták magukat. Fürdés után testüket a legkülönfélébb anyagokból, például mirrhából vagy rózsaszirmokból készült illatos olajakkal dörzsölték be.

Age group
Subject
Topic
Teaching suggestions
  • Egy ókori polgár mindennapjai
  • mindennapi élet a római császárkorban

LETÖLTHETŐ ANYAGOK

-

LEXIKON

Római fürdőkultúra 

Related pages