Athenian black-figure column-crater: combat scene, quadriga
In a nutshell
Mi ez?
Nagy, öblös testű vegyítőedény két oszlopszerű füllel. Az ókori görögök bor és a víz elegyítésére használták.
Hol készült?
Az ókori Hellászban, Athén városában.
Mikor készült?
Kr. e. 510 körül, a görög művészet archaikus korszakában.
Miből készült?
Agyagból készült, fazekaskorongon.
Mekkora ez az edény?
Magassága kis híján 22 cm.
Hol őrzik most?
Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.
Többet szeretnél tudni?
Where and when
A kratér Athénban készült Kr. e. 510 körül, az ókori görög művészet archaikus korának (Kr.e. 700-480) vége felé. Egy Kleiszthenész nevű athéni politikusnak köszönhetően ekkoriban született meg Athénban a demokrácia.
Look around
A négyesfogat hajtása a 25. olümpiai játékon, Kr. e. 680-ban szerepelt először a versenyszámok között. A lovakat egymás mellé fogták a kocsik elé és a fogathajtó a kocsin állva irányította őket. A kocsiversenyek színhelye egy négyszögletes terület, a hippodrom volt, ahol több kört tettek meg a versenyzők. A fogathajtás volt az egyetlen sportág, ahol ruhában versenyeztek a résztvevők. A Delphoiban rendezett játékok helyszínén előkerült egy életnagyságú bronzszobor, amelyen megfigyelhetitek, hogy milyen öltözéket viseltek a kocsihajtók.
A delphoi kocsihajtó. Bronz, Kr. e. 470 körül. Delphoi, Régészeti Múzeum
A kocsit és a lovak tartását csak a tehetősebb polgárok engedhették meg maguknak, így ez a sport a jómódúak kiváltsága volt. A lovak és a kocsi tulajdonosa nagyon ritkán hajtott versenyeken, de győztesként mégis őt és nem a fogathajtót ünnepelték. A fogathajtás igen veszélyes sportnak számított, emiatt viszont a nézők egyik kedvence volt. Kocsiversenyek mellett a lovaglás is szerepelt a versenyszámok között. Ennek során a résztvevőknek ruhátlanul, nyereg és kengyel nélkül, azaz szőrén kellett megülni a lovukat.
Mi ez?
Nagy, öblös testű vegyítőedény két oszlopszerű füllel. Az ókori görögök bor és a víz elegyítésére használták.
Hol készült?
Az ókori Hellászban, Athén városában.
Mikor készült?
Kr. e. 510 körül, a görög művészet archaikus korszakában.
Miből készült?
Agyagból készült, fazekaskorongon.
Mekkora ez az edény?
Magassága kis híján 22 cm.
Hol őrzik most?
Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.
Többet szeretnél tudni?
A feketealakos technikával díszített kratér az ókori szümposzionok kelléke volt: a víz és a bor összekeverésére használták. Az ókori lakomákon többféle formájú kratért is használhattak. Ezt a kratérformát fülei oszlopszerű alakjáról oszlopkratérnak hívjuk.
Az edény testének két oldalán két különböző jelenetet figyelhetünk meg. Az egyik oldalon csatajelenet látható. A képmező közepén egy párviadal bontakozik ki, amelyben a harcosok egy elesett társuk holtteste felett küzdenek. Az egymással küzdő harcosok mellett balra egy menekülő, jobbra pedig egy segítségükre siető ifjú alakja vehető ki. A katonák sisakkal, mellvérttel, lábvérttel és pajzzsal védik testüket, fegyverként pedig lándzsát használnak.
Az agyagedény másik oldalán egy négy lóból álló fogat látható oldalnézetből ábrázolva. A kocsihajtó állva hajtja és irányítja a négyesfogatot. Kezében lándzsát tart, hátán pajzsot visel. A jelenet a csatába indulás pillanatát ábrázolja. A váza készítésének idején azonban már nem használtak ilyen fogatokat Hellászban a csatákban, hanem csak ünnepi kocsiversenyeken, ezért elképzelhető, hogy itt ezen a vázán inkább egy mitológiai jelenetet láthatunk.
A kratér Athénban készült Kr. e. 510 körül, az ókori görög művészet archaikus korának (Kr.e. 700-480) vége felé. Egy Kleiszthenész nevű athéni politikusnak köszönhetően ekkoriban született meg Athénban a demokrácia.
A négyesfogat hajtása a 25. olümpiai játékon, Kr. e. 680-ban szerepelt először a versenyszámok között. A lovakat egymás mellé fogták a kocsik elé és a fogathajtó a kocsin állva irányította őket. A kocsiversenyek színhelye egy négyszögletes terület, a hippodrom volt, ahol több kört tettek meg a versenyzők. A fogathajtás volt az egyetlen sportág, ahol ruhában versenyeztek a résztvevők. A Delphoiban rendezett játékok helyszínén előkerült egy életnagyságú bronzszobor, amelyen megfigyelhetitek, hogy milyen öltözéket viseltek a kocsihajtók.
A delphoi kocsihajtó. Bronz, Kr. e. 470 körül. Delphoi, Régészeti Múzeum
A kocsit és a lovak tartását csak a tehetősebb polgárok engedhették meg maguknak, így ez a sport a jómódúak kiváltsága volt. A lovak és a kocsi tulajdonosa nagyon ritkán hajtott versenyeken, de győztesként mégis őt és nem a fogathajtót ünnepelték. A fogathajtás igen veszélyes sportnak számított, emiatt viszont a nézők egyik kedvence volt. Kocsiversenyek mellett a lovaglás is szerepelt a versenyszámok között. Ennek során a résztvevőknek ruhátlanul, nyereg és kengyel nélkül, azaz szőrén kellett megülni a lovukat.
Age group
Subject
Topic
Teaching suggestions
- Sportversenyek jelentősége az ókori görögök hétköznapjaiban, ennek bemutatása, jelenünkben való visszatükrözése.
LETÖLTHETŐ ANYAGOK
-
LEXIKON
Feketealakos vázafestészet