Clay lamp: four-horse racing chariot
In a nutshell
Mi ez?
Agyag mécses négylovas versenykocsi ábrázolásával.
Hol készült?
A Római Birodalomban.
Mikor készült?
A római császárkorban, a Kr. u. 1. század első felében.
Miből készült?
Agyagból készült negatív formába préselve.
Mekkora ez a mécses?
Hosszúsága 9,97 cm, magassága 2,94 cm.
Hol őrzik most?
Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.
Többet szeretnél tudni?
Where and when
Az agyagmécses a római császárkor korai szakaszából származik. A Kr. u. 1. század első felében készülhetett a Római Birodalom területén.
Look around
A római cirkuszi játékok legnagyobb látványossága a négylovas fogatok, a quadrigák versenye volt . Bár kettes (biga) és hármas (triga) fogatokkal is versenyeztek, azok inkább a kisebb versenyekre voltak jellemzők. A római fogatversenyek hatalmas összegeket emésztettek fel. A költségek egy részét az állam biztosította, másik részét a rendezéssel megbízott tisztségviselőknek (aedilis ) kellett előteremtenie. A császárok által rendezett versenyek voltak a leglátványosabbak és egyben a legdrágábbak is. A versenyek látogatása általában ingyenes volt, de sok római kötött fogadásokat.
Egy kocsiversenyen általában négy kocsi állt rajthoz, amelyek egy-egy nagyobb versenyistállót (factiones) képviseltek. A factiók gazdag magánemberek által finanszírozott egyesületek voltak, amelyek tekintélyes lóállományt tartottak fenn. A nagyobb városokban általában négy factio volt, amelyek saját színnel különböztették meg magukat és ezek szerint is nevezték el őket: a fehérek, vörösök, kékek és zöldek. Ezeket a színeket viselték magukon a szurkolók, de ilyen színű volt a kocsihajtó ruhája, a lószerszám és a kocsi is. A factiók köré jelentős szurkolótáborok szerveződtek, amelyek a politikát is befolyásolhatták.
A győztes lovak nevét gyakran mécsesekre vagy mozaikpadlókra írták. Ha a kocsihajtók nem végezték életüket a lovak patái alatt vagy a kocsik kerekei között – ami gyakran megesett –, nagy hírnévre tehettek szert és jelentős vagyont gyűjthettek össze öregkorukra.
Olvassátok el Móra Ferenc Aranykoporsó című regényét, amely a Kr. u. 3. század végén játszódik és a korabeli Római Birodalom viselt dolgai mellett a kocsiversenyekről is ír!
Mi ez?
Agyag mécses négylovas versenykocsi ábrázolásával.
Hol készült?
A Római Birodalomban.
Mikor készült?
A római császárkorban, a Kr. u. 1. század első felében.
Miből készült?
Agyagból készült negatív formába préselve.
Mekkora ez a mécses?
Hosszúsága 9,97 cm, magassága 2,94 cm.
Hol őrzik most?
Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.
Többet szeretnél tudni?
A mécses negatív formába préselve készült, sárgásbarnára égett agyagból. Kerek olajtartályához egy orr kapcsolódik, amelyen egy kör alakú égőnyílás látható: ide helyezték be a kanócot. A mécses tányérján (discus) található kis lyukon át öntötték a tartályba az olajat. A discuson kocsiverseny jelenete látható: a kocsihajtó négylovas fogatot (quadriga) hajt; magasra emelt bal kezében ostort tart. Quadrigákat gyakran ábrázoltak a római korban mécseseken és más tárgyakon is.
Az agyagmécses a római császárkor korai szakaszából származik. A Kr. u. 1. század első felében készülhetett a Római Birodalom területén.
A római cirkuszi játékok legnagyobb látványossága a négylovas fogatok, a quadrigák versenye volt . Bár kettes (biga) és hármas (triga) fogatokkal is versenyeztek, azok inkább a kisebb versenyekre voltak jellemzők. A római fogatversenyek hatalmas összegeket emésztettek fel. A költségek egy részét az állam biztosította, másik részét a rendezéssel megbízott tisztségviselőknek (aedilis ) kellett előteremtenie. A császárok által rendezett versenyek voltak a leglátványosabbak és egyben a legdrágábbak is. A versenyek látogatása általában ingyenes volt, de sok római kötött fogadásokat.
Egy kocsiversenyen általában négy kocsi állt rajthoz, amelyek egy-egy nagyobb versenyistállót (factiones) képviseltek. A factiók gazdag magánemberek által finanszírozott egyesületek voltak, amelyek tekintélyes lóállományt tartottak fenn. A nagyobb városokban általában négy factio volt, amelyek saját színnel különböztették meg magukat és ezek szerint is nevezték el őket: a fehérek, vörösök, kékek és zöldek. Ezeket a színeket viselték magukon a szurkolók, de ilyen színű volt a kocsihajtó ruhája, a lószerszám és a kocsi is. A factiók köré jelentős szurkolótáborok szerveződtek, amelyek a politikát is befolyásolhatták.
A győztes lovak nevét gyakran mécsesekre vagy mozaikpadlókra írták. Ha a kocsihajtók nem végezték életüket a lovak patái alatt vagy a kocsik kerekei között – ami gyakran megesett –, nagy hírnévre tehettek szert és jelentős vagyont gyűjthettek össze öregkorukra.
Olvassátok el Móra Ferenc Aranykoporsó című regényét, amely a Kr. u. 3. század végén játszódik és a korabeli Római Birodalom viselt dolgai mellett a kocsiversenyekről is ír!
Age group
Subject
Topic
Teaching suggestions
-
LETÖLTHETŐ ANYAGOK