In a nutshell
Mi ez?
Ismeretlen hérósz tiszteletére faragott dombormű lakomaábrázolással.
Hol készült?
Az ókori Athén környékén.
Mikor készült?
Kr. e. 350-300 körül, a görög művészet klasszikus korának (Kr. e. 480-323) végén.
Miből készült?
Az Athén melletti Pentelikon-hegyen bányászott márványból faragták.
Mekkora ez az edény?
A megmaradt töredék 41 cm magas és 31,5 cm széles.
Hol őrzik most?
Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.
Többet szeretnél tudni?
Where and when
A márvány dombormű egy Athén környéki kőfaragóműhelyben készült Kr. e. 350-300 körül, a görög művészet klasszikus korának (Kr. e. 480-323) végén vagy hellénisztikus korának (Kr. e. 323–31) elején.
Mi ez?
Ismeretlen hérósz tiszteletére faragott dombormű lakomaábrázolással.
Hol készült?
Az ókori Athén környékén.
Mikor készült?
Kr. e. 350-300 körül, a görög művészet klasszikus korának (Kr. e. 480-323) végén.
Miből készült?
Az Athén melletti Pentelikon-hegyen bányászott márványból faragták.
Mekkora ez az edény?
A megmaradt töredék 41 cm magas és 31,5 cm széles.
Hol őrzik most?
Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.
Többet szeretnél tudni?
#dombormű #lakoma #ivócsésze #rhüton #köpeny #márvány #Szépművészeti Múzeum
A márvány dombormű központi alakja egy kereveten fekvő, szakállas, köpenyes férfi, aki valószínűleg egy hérósz, azaz hős. Egyik kezében ivócsészét tart, míg a másikban ivókürtöt, amit idegen szóval rhütonnak nevezünk. Az ivókürt a bőség és a gazdagság jelképe is volt az ókori görög és római kultúrákban. A férfi előtt megterített asztal látható, rajta áldozati ételekkel, ami szintén a bőségre és gazdagságra utal. Fontos, hogy az ételeket szinte mindig érintetlen állapotban ábrázolták, ami az örökkévalóságra utal. Az asztal alatt fekvő kutya a hűséget szimbolizálja. A jelenet másik fő alakja egy köpenyt viselő nő, akinek feje mellett egy lófej részlete jelenik meg. A ló általában a hérószokhoz és az előkelő emberekhez köthető, hiszen a lótartás sokba került, ezért kiváltságnak számított.
A domborművön látható jelenettel gyakran találkozhatunk sírköveken és szentélyekben felajánlott domborműveken. Az ókori görögök ugyanis sokszor ábrázolták lakoma közben a túlvilágra távozott szeretteiket és hérószaikat.
A márvány dombormű egy Athén környéki kőfaragóműhelyben készült Kr. e. 350-300 körül, a görög művészet klasszikus korának (Kr. e. 480-323) végén vagy hellénisztikus korának (Kr. e. 323–31) elején.
A görög mitológiában számtalan hérósszal találkozhatunk, akiket az ókorban az istenekhez hasonló módon tiszteltek. Az ókori Hellászban minden városnak megvoltak a saját hősei, akikhez a város lakói szorosan kötődtek. Ők voltak a város alapítói és a közösség ősei, akik a város érdekében kiemelkedő tetteket vittek véghez. Nem meglepő, hogy az ókoriak közelebb érezték magukhoz hérószaikat, mint az olümposzi isteneket.
A városok gyakran a nevüket is hérószokról kapták, mint Argosz, vagy Hérakleia és legfontosabb ünnepeik is hozzájuk kötődtek. A hérósz sírját és egyben szentélyét a város kitüntetett pontján alakították ki. Ezt a lakók rendszeresen látogatták, hogy különféle ajándékokért cserébe a hérósz támogatását kérjék.
A legismertebb görög hős Héraklész, akinek a mítoszok szerint tizenkét veszélyes munkát kellett elvégeznie, hogy vezekeljen egy őrült tettéért. Halála után az olümposzi istenek maguk közé emelték, istenné vált.
Age group
Subject
Topic
Teaching suggestions
-
LETÖLTHETŐ ANYAGOK
-
LEXIKON
Hérószok mítoszai; Hérószkultusz;