Tárgytípus
Méret
53,70 x 44 x 35 cm
Datálás
Óbirodalom, 4. vagy 5. dinasztia (Kr. e. 2600–2350)
Készítési hely
Lelőhely
Leltári szám
E 3023
Azonosító
Per-5627

Az “Ülő írnok” festett mészkőből készült, sírszobor. Sem az írnok nevét, sem titulusát, sem készítésének pontos időpontját nem ismerjük. Az írnok ábrázolása frontális, statikus, törökülésben ül, a jobb láb a balt felülről keresztezi. Fehér szoknyát visel, amelyeket a térdei feszítenek ki, ezen támasztja a kezében lévő papirusztekercset. Bal kezében egy félig kigöngyölt papirusz tekercset tart, jobb kezében valószínűleg ecsetet vagy írópálcát tartott, bár ez nem maradt fenn. A legszembetűnőbb és talán legmeghökkentőbb része a szobornak a férfi arca, legfőképpen a különlegesen kidolgozott, berakással készült szemek. A szemek valójában vörös erezetű fehér magnezitbe illesztett csonka hegyikristályok. A kristály elülső részét gondosan megcsiszolták, mögé pedig ébenfát helyeztek el; ez adta az írisz színét és valószínűleg ragasztóként is szolgált. A megformált szemeket két nagy rézcsipesz tartotta foglalatban. A szemöldököt feketével festették a homlokra. Az írnok kezeit, ujjait és körmeit egyedülálló gondossággal dolgozták ki. A mellbimbók valójában a széles mellkasba illesztett két fa berakás. A szobrot 1998-ban megtisztították, a szobron lévő felesleges viaszt eltávolították, és így láthatóvá vált az ókori színezet. A félkör alakú talapzat, amelyen a férfi ül, eredetileg egy nagyobb talapzat része lehetett, amin az írnok neve és titulusa is fel volt tüntetve, Setka szobrához hasonlóan (Louvre, 22-es terem). Ez a talapzat hiányzik, és sajnos a szobor feltárása során sem került elő semmilyen további információ a teljes talapzat hollétéről. Auguste Mariette archeológus szerint, az Ülő írnok szobrot 1850. november 19-én találták Saqqarában, a serapeumi sphinx-sortól északra, de a pontos lelőhely nem ismert. Sajnálatos módon az ásatás dokumentációja csak az ott dolgozó archeológusok halála után jelent meg, addigra pedig az ásatás naplói elvesztek, és az archív jegyzetek szétszóródtak Franciaország és Egyiptom között. 

Az írnok szobor bizonyos stílus jegyei, mint például a test formája, a vékony ajkak és a széles mellkas hasonlóságot mutatnak Pehernefer szobrával, ezért néhány történész szerint elképzelhető, hogy az írnok Pehernefer szolgálatában állt. Így, készítési ideje a negyedik dinasztia korára tehető. Ezt a korszak meghatározást támasztja alá az is, hogy az írnokot „író” pozícióban, munka közben ábrázolták, mert az ötödik dinasztiától csak az „olvasó” pozíció a jellemző. Az ülő pozíció érdekessége, hogy főként az uralkodó család tagjait, a fáraó fiait és unokáit örökítették meg így. Például Dzsedefré fiát, Setkát.

A tárgy további leírása a Musée du Louvre oldalán.