Római császárkori padlómozaik a spanyolországi Cástulóból. Külső szegélyét növényi ornamentika és vízimadarak alakja tölti ki, valamint különféle geometrikus minták fogják közre a körökből, félkörökből és negyedkörökből álló mitologikus jeleneteket.
A két körben középen Paris ítélete, illetve Seléné és Endymión története elevenedik meg. Paris sziklán ül, körülötte szarvasmarhák és kutyák: kezében pásztorbot, fején phrygiai sapka, köpenye alatt nadrágja is látszik; jobbját Eris aranyalmájáért nyújtja, amelyet Hermés ad át neki. Az isten jellegzetes szárnyas sisakját viseli, kezében hírnökpálca. A két férfialak fölött a legszebb címért versengő istennők várják az ítéletet: balra Athéné áll harci öltözetében, sisakban, pajzsával és lándzsájával, mellkasán gorgoneion-díszítette pajzs; középen Héra piros és fehér ruhában, kezében sképtron; jobbra Aphrodité, aki női idomait fedetlenül hagyó köpenyét húzza fel háta mögött. A másik körben Seléné (jól azonosítható a Holdra utaló szarvak alapján) kettősfogattal közelíti meg az alvó Endymiónt, aki szerelmi vágyat ébresztett az istennőben. A két mítosz együttes képi feldolgozása egyedülálló a képzőművészeti ábrázolások sorában.
A köröket övező félkörökben vadászó Erós-alakok szerepelnek különféle madarakkal, amelyeket vadállatok (pl. oroszlán, kecske) választanak el a középső jelenetektől. A panel négy sarkában a négy évszak perszonifikációja látható.
A mozaik részletes leírását és fotóit lásd a Mosaica Romana blogon.