Öt nagyméretű terrakotta lap festett figurális díszítéssel Caere (Cerveteri) Banditaccia nevű temetőjének egyik sírjából. A lapok mindegyikét vékony, krémszínű vakolatréteg borítja, amelyre a mester előrajzolás után vörös és fekete festéssel vitte fel az alakokat és egyéb díszítőelemeket.
Az öt lap közül kettőn széles képmezőben egy-egy szfinxet látunk, amelyek egy keskeny felső és alsó sáv kivételével szinte a teljes felületet kitöltik. Ellentétes mellső lábukat felemelik – talán a sír bejáratának őrzőiként annak két szemközti oldalát díszítették.
A másik három lap összefüggő jelenetsort ábrázol, így eredetileg egymás mellett, feltehetően a sírkamra hátsó falához rögzítve álltak. Mindhárom lapot három részre tagolták: a középső figurális frízt felül bonyolult fonatminta, alul függőleges vörös és fehér sávok szabályosan váltakozó sora zárja le.
A középső frízen kilenc alakot láthatunk, akiket önálló, de minden bizonnyal összefüggő jelenetek szereplőiként két egymásnak hátat fordító, ellentétes irányba vonuló csoportba rendezett a festő.
A bal oldali jelenet a leginkább elfogadott elképzelés szerint Paris ítéletét ábrázolja. A bal szélen Paris áll, szakállas férfiként, fején csúcsos sapkával. Vele szemben Hermés, aki kezében szokatlan, bikaformában végződő hírnökpálcát tart. Őt követi a három istennő: elsőként Athéné, kezében lándzsával és koszorúval, majd Héra és Aphrodité, talán termékenységet jelképező gránátalmafa ágaival. Aphrodité, biztos lévén győzelmében, kissé megemeli ruháját, így kilátszik "divatos" csizmája és meztelen lábszára.
A jobb oldali jelenetet nehezebb értelmezni, de talán ugyanezen mondakör egy másik epizódját meséli el. Jobb oldalt, a jelenet szélén Helené áll, chitónja körül kígyószerű övvel. Három nőalak vonul felé illatszeres edényekkel és ékszeres ládikával a kezükben: a Parisszal való találkozás előkészületei? Ám Helené elfordul tőlük, kezét csípőre teszi – mintha nem örülne annak, hogy Aphrodité őt ajánlotta az aranyalmáért cserébe.
Egy másik értelmezés szerint a jelenet inkább Péleus és Thetis esküvőjének egy részletét ábrázolja: ellentétben a három istennővel, akik ajándékokkal érkeztek a lakodalomba, a jobb szélen álló negyedik alak, dereka körül kígyóval, nemkívánatos vendég: maga Eris, a későbbi tragikus események kiváltója.
A képtáblák, amelyeket egykori megtalálójukról Boccanera-tábláknak is hívnak, jó példái annak, hogy Etruriában miként mesélték újra és formálták át a helyi ízlésnek megfelelően a görög mítoszokat. Szembetűnő Hermés különös pálcája, Aphrodité kacérkodó mozdulata – talán a görög istenalakok etruszk megfelelőit, Turmsot és Turant láthatjuk?
A tárgyakról bővebben lásd a British Museum honlapját.
