A szobor onnan kapta a nevét, hogy korábban a Borghese-gyűjteményben őrizték, és hagyományosan Arés ábrázolásának tartják. (Más értelmezések szerint Paris, Théseus vagy Achilleus lehet.) A ruhátlan isten sisakot visel, behajlított bal kezében pajzsot (és talán lándzsát is) tart, jobbját lazán leengedi.

A szobor nem a kontraposzt polykleitosi változatát követi, a kompozíció hangsúlya nem a test chiasztikus szerkezetén van. A szabadon lévő (jobb) láb előre kerül, a szintén szabad jobb kar párhuzamos vele, és erre rímel a fej és a tekintet iránya is. A test tehát átlós vonalba van rendezve. Ezért többen felvetették, hogy a szoborral szemben egy másik isten (például Aphrodité) állhatott.

A jobb boka fölött ugyanabból a kőtömbből kifaragott gyűrű látható, amelyet különféleképpen értelmeznek. Lehet béklyó, nehogy elszabaduljon a háború istene (bár bizonytalan, hogy a mű valóban Arést ábrázolja-e). Tartozhat lábvérthez – ennek azonban nincs további nyoma a szobron. Végül a gyűrű tekinthető amulettnek is. (Az utóbbi két értelmezés merül fel a Parthenón keleti oromcsoportjának újabban Arésszal azonosított alakján is).

A szobor a Kr. u. 1. század második felében készülhetett. Vitatott, hogy egy klasszikus kori (Kr. e. 450 körül készült) görög mű feldolgozása-e. A szobornak több változata is fennmaradt, lásd például a Hadrianust, mint Marsot ábrázoló szobrot, illetve két fejtöredéket (az egyik jelenleg Münchenben, a másik korábban magángyűjteményben).

A tárgy adatlapját lásd a Musée du Louvre adatbázisában, fotóit az RMN-Grand Palais honlapján.