Kihajló peremű, széles szájú kratér két füllel. Az edény felszínét figurális festéssel, a csavart, kétrészes fülek alját plasztikus bikafejekkel díszítették.
A váza épebben megmaradt oldalán hat harcos és egy nőalak látható. A nő hosszú, díszített ruhát visel, lába csupasz. Kalapot visel, bal kezét fejéhez emeli a búcsú vagy gyász jeleként. Előtte hat katona vonul teljes fegyverzetben: fejükön sisak, testükön páncél, lábukon lábvért és csizma. Jobb kezükben hosszú lándzsát, baljukban kerek pajzsot tartanak. A lándzsa végére egy zacskót kötöttek, benne talán útravalóval. A váza másik oldalán öt vonuló harcos látható hasonlóan felvértezve, de fejükön más sisaktípust hordanak. Lándzsájukra nincs zsák kötve; dobásra készen magasba emelik azt. A edény mindkét füle alatt egy-egy madárpár festett alakja látható.
A két jelenetet többféleképpen is értelmezték: csatába induló harosok búcsúját vagy halotti játékokat ábrázolhatnak. A kratér a késő helládikus IIIC (LHIIIC Middle) időszakban virágzó mykénéi kerámiastílus, a Festői Stílus (Pictorial Style) jellegzetes darabja.
A váza fényképét lásd az athéni Nemzeti Régészeti Múzeum honlapján, bővebb leírását pedig Adolf Furtwängler – Georg Loeschcke, Mykenische Vasen. Vorhellenistische Thongefäße aus dem Gebiete des Mittelmeeres című könyvében.
