Athéni műhelyben készült késő-geometrikus festett kratér. Az öblös, félgömb alakú edény nyakánál kissé összeszűkül; vékony, befelé forduló peremére egyik oldalon kiöntőt illesztettek. Magasított, kerek talpon áll, ívelt fülei felfelé hajlanak.

A kratér külső oldalát fényes barna és fekete festéssel díszítették. Alját vízszintes csíkok, nyakát vízszintes csíkok felett apró pöttyök sora díszíti. Egyik füle alatt egy madár álldogál, szárnya vékonyan sraffozott.

A váza két füle között mindkét oldalon figurális jelenet. A fő oldalon (A) a képmező bal oldalán egy hosszú hajú nőalak áll rácsmintás szoknyában; jobb kezében egy kerekded tárgyat tart, amelyet pöttyök vesznek körül. Előtte egy férfi látható, amint a nő bal csúklóját megragadva előrelép és az előttük lévő hajó felé tart. A hajón két sorban evezősök foglalnak helyet: felül tizenkilencen, alul húszan – a hajó ellentétes oldalán ülő legénységet ábrázolhatta ilyen módon a vázafestő. A hajó tatján egy dipylon pajzs sziluettje vehető ki, míg a hajóorr felett egy madárforma jelenik meg.

A jelenet talán egy mitikus történet korai ábrázolása, noha névfeliratok és egyértelmű attribútumok híján az értelmezés bizonytalan. A hajóra szálló férfi és nőalak kiléte kapcsán több elképzelés is felmerült: Parist láthatjuk, amint az elrabolt Helenével Trójába indul; esetleg Iasónt Médeiával; vagy Théseust amint elszökteti Ariadnét Kréta szigetéről. Utóbbi értelmezést erősíti a nő jobbjában tartott kerek tárgy: talán az a Pausanias (V.19.1) által említett fénylő koszorú, amellyel Ariadné Théseusnak világított a labirintusban, amikor ő a Minótauros megölésére indult.

A kratér másik (B) oldalán két egylovas fogat látható kocsihajtóval, mögöttük egy lovas alak. A két kocsihajtó hosszú ruhát visel; a lovas bal kezében gyeplőt tart, lábait a ló hasa alatt összekulcsolja. A lovas mögött egy madár alakja tűnik fel.

A kratérról bővebben lásd a British Museum honlapját.