Ez az egyik legrégebbi térkép, amelyet ismerünk. Az egyiptomi keleti sivatag egyik régióját, a Vörös-tenger felé vezető út mentén fekvő Wadi Hammamat jellegzetes hegyvidéki táját ábrázolja az érc- és kőbányák, valamint az odavezető utak sematikus jelölésével.
A térkép bal oldalán lévő hegyek rózsaszínűek, itt gránitot és aranyat bányásztak, a jobb oldalán viszont sötétbarnák, itt a sötétszínű bekhen kő kifejtése zajlott. A nagyobbik fehér felület Amon isten kápolnája, a kisebbik pedig I. Széthi fáraó sztéléje, fölötte négy házból álló kis települést jelöltek (az aranybányászok lakhelyét). A térkép feliratait hieratikus írással írták.
A térkép az egyiptomi Deir el-Medinéből származik, feltehetően az írnok Amunnakht, Ipui fia munkája, és IV. Ramszesz fáraó kőfejtő expedíciójának céljából készült. A papiruszt Bernardino Drovetti vásárolta Egyiptomban 1814 és 1821 között, majd 1824-ben többezer tételes gyűjteménye további tárgyaival együtt Károly Félix szárd-piemonti királynak adta el, így került a torinói Egyiptomi Múzeumba.
A papiruszról bővebben lásd a torinói Egyiptomi Múzeum honlapját.
