Hosszúkás, lapos, ökörbőr formájú óntömb darabja két sarkán egy-egy nyúlvánnyal. Az öntecs eredetileg négy nyúlvánnyal bírt, de még mielőtt a hajóra került, két részre vágták. A késő bronzkori Mediterráneumban a bronzkészítés alapanyagait, a rezet és az ónt is gyakran szállították ökörbőr alakú tömbök formájában, sokszor egészben, de nem ritkán darabokra vágva. Korábbi vélekedés szerint egy-egy ilyen réztömb értéke egy ökör értékének felelt meg, formájuk pedig ennek megfelelően a szárított ökörbőrre emlékeztetett – innen származik elnevezésük.
Az uluburuni hajó maradványai között több tucat feldarabolt öntömb került elő. A nyersanyag lelőhelye vitatott, valószínűleg több forrásból származik: az öntecsek összetétele alapján a törökországi Taurosz-hegység, de közép-ázsiai (afganisztáni) ónlelőhelyek is szóba jöhetnek.
