A Hisarlık-domb, amelyet ma az ókori Trójával azonosítanak, Törökország ÉNy-i partvidékén, a Dardanellák bejáratánál (az ókori Tróas régiójában) található.

A dombon az első ásatások (1863, 1865) Frank Calvert helyi földbirtokos és brit konzul nevéhez fűződnek. 1870 és 1890 között kisebb-nagyobb megszakításokkal Heinrich Schliemann tárta fel a lelőhely egy jelentős részét. Schliemann halála után Wilhelm Dörpfeld folytatta a feltárásokat (1893-94), majd Carl Blegen vezetésével az amerikai University of Cincinnati kutatta több éven át (1932–38) a dombot. Hosszabb szünetet követően, 1988 és 2012 között az Universität Tübingen (Manfred Korfmann) és a University of Cincinnati (Brian Rose) irányításával egy nemzetközi kutatócsoport térképezte fel modern régészeti módszerekkel a lelőhelyet. 

A település kilenc egymásra épült rétegét tárták fel:

I–IV.  Kora bronzkori rétegek (Kr. e. 3000–2000)

V.  Középső bronzkori réteg (Kr. e. 2000–1750)

VI–VIIa.  Késő bronzkori (mykénéi kori) rétegek (Kr. e. 1750–1180): Wilusa

VIIb.  Kora vaskori réteg (Kr. e. 1180–900)

VIII.  A görög Ilion (Kr. e. 900–85)

IX.  A római Ilium (Kr. e. 85–Kr. u. 600)