2 / 1

Ezüst ruhakapcsoló tű: gladiátorok párharca

Dióhéjban

Mi ez?

Ezüstből készült ruhakapcsolótű, más néven fibula.

Hol készült?

A Római Birodalomban, talán Pannnonia provincia egyik városában.

Mikor készült?

A római császárkor idején, a  Kr. u. 2–3. században.

Miből készült?

Ezüstből készült.

Mekkora ez a fibula?

3,07 × 2,96 cm

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!  

Mi ez?

Ezüstből készült ruhakapcsolótű, más néven fibula.

Hol készült?

A Római Birodalomban, talán Pannnonia provincia egyik városában.

Mikor készült?

A római császárkor idején, a  Kr. u. 2–3. században.

Miből készült?

Ezüstből készült.

Mekkora ez a fibula?

3,07 × 2,96 cm

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!  

Az ezüstből készült ruhakapcsolótű (fibula) két gladiátor párviadalát ábrázolja. A baloldali alak egy secutor, aki felemelt bal kezében pajzsot, jobbjában pedig rövid kardot, gladiust tart, amivel éppen döfni készül. Vele szemben a földön fekszik legyőzött ellenfele, egy hálóját és szigonyát vesztett retiarius. A legyőzött jobb karját a győztes felé nyújtja könyörgő mozdulattal, miközben bal karjával a földre támaszkodik.

 

Az ezüstfibula a római császárkorban készült, a Kr. u. 2–3. században. Előkerülési helye ismeretlen, talán Pannonia proviniciában készülhetett.

A gladiátorok többsége a társadalom legalsó rétegeiből került ki. Voltak köztük rabszolgák, hadifoglyok és elítéltek, de olyanok is akadtak, akik önként vállalkoztak erre a „munkára”. A megítélésük kettős volt a korabeli társadalomban: származásuk miatt gyakran megvetéssel tekintettek rájuk, méltóságteljes, bátor viselkedésük viszont sokakban csodálatot keltett.

A gladiátorokat gladiátorképző iskolákban, ludusokban képezték ki. A ludusba való bekerüléssel az újoncok a gladiátorok családjának (familia gladiatoria) tagjává váltak. Ennek során kényszerű fogadalmat tettek, hogy ellenkezés nélkül vállalják a kiképzéssel járó megpróbáltatásokat, akár a kínhalált is.

A mindennapos kiképzés egy négyzet vagy ellipszis alakú gyakorlótéren (arena) zajlott. Az arénát a gladiátorok szállásául szolgáló kicsi, gyakran ablaktalan cellák sora vette körül, egyik oldalán pedig egy nagy konyha helyezkedett el, ahol a közös étkezések zajlottak. Az iskolák része volt  egy kórház is, ahol az edzés és a harc közben szerzett sérüléseiket látták el. Az edzések és a küzdelmek során használt fegyvereket a fegyverraktárban tartották elzárva.

Több, mint száz gladiátoriskola létezett a Római Birodalomban. A leghíresebbek között voltak a Capua környékén működő iskolák. Ezek egyikéből indult ki Kr. e. 73-ban az ókor egyik legnagyobb rabszolgafelkelése a thrák származású Spartacus vezetésével.

Gladiátoriskola az ókori Pompeiiben.