Dióhéjban
Mi ez?
Falfestmény részlete egy színházi maszk képével.
Hol készült?
Az ókori Pompeii egyik épületének falát díszítette.
Mikor készült?
A római császárkor elején, a Kr. u. 1. század harmadik negyedében készült.
Miből készült?
Nedves vakolatra készült festéssel, úgynevezett freskó technikával.
Mekkora ez a tárgy?
A töredék 15x29 cm nagyságú.
Hol őrzik most?
Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.
Többet szeretnél tudni?
Hol és mikor
A freskótöredék Pompeiiből származik és a Kr. u. 1. század harmadik negyedében, nem sokkal a Vezúv végzetes kitörése előtt készülhetett.
Mi ez?
Falfestmény részlete egy színházi maszk képével.
Hol készült?
Az ókori Pompeii egyik épületének falát díszítette.
Mikor készült?
A római császárkor elején, a Kr. u. 1. század harmadik negyedében készült.
Miből készült?
Nedves vakolatra készült festéssel, úgynevezett freskó technikával.
Mekkora ez a tárgy?
A töredék 15x29 cm nagyságú.
Hol őrzik most?
Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.
Többet szeretnél tudni?
A kis falfestménytöredék egykor egy pompeii ház falát díszítette. A falrészlet vörösre festett hátterét sárgásfehér vonalak osztották négyzet alakú képmezőkre. Ezen a töredéken két képmező nagyobb részlete látható. A középső mezőben egy színházi maszk, a szélsőben pedig egy ragadozó madár képe jelenik meg. A maszk borostyánkoszorút viselő fiatal nőt, egy hetairát ábrázol – a színészek gyakran használtak ilyen maszkokat az ókori komédiákban.
A festmény freskó technikával készült. Az olasz eredetű szó annyit tesz, hogy friss, és arra a festészeti technikára utal, amikor a frissen vakolt, még nedves falra vitték fel a díszítést. A vízzel kevert festékport a nedves vakolat felszívta, így miután megkötött és megszáradt, a freskó a vakolat szerves részévé vált.
A rómaiak magánházaik, középületeik és sírjaik falait gyakran díszítették freskókkal. A megfestett témák között tájképekkel, mitológiai történetekkel és hétköznapi jelenetekkel egyaránt találkozhatunk.
A freskótöredék Pompeiiből származik és a Kr. u. 1. század harmadik negyedében, nem sokkal a Vezúv végzetes kitörése előtt készülhetett.
A legtöbb, jó állapotban megmaradt római császárkori falfestményt Pompeiiből és környékéről ismerjük. Ez főként a véletlennek köszönhető: Kr. u. 79-ben a Vezúv kitörése lávával és hamuval borította be és máig megőrizte a Nápolyi-öböl déli részének római kori településeit. A katasztrófa váratlanul érte az ókori Pompeii, Herculaneum és a többi környező település lakóit, nem mindenkinek maradt ideje elmenekülni.
A régészek a 18. század közepén kezdték el kiásni a teljesen betemetett települések romjait. A négy-öt méter vastag vulkáni törmelék alatt teljes utcák és szinte a mennyezetig ép lakó- és középületek kerültek elő. Számos nagyméretű lakóház díszes berendezése is megmaradt. A falakat nemcsak freskók, de gyakran feliratok (ún. graffitik) is borították: több ezer falra írt ókori üzenetet, verset, hirdetést, unaloműző játék rajzát ismerjük a köz- és magánépületek külső és belső falairól. Ezekből nagyon sok érdekes részletet tudhatunk meg a szerencsétlenül járt lakók mindennapi életéről és szokásairól.
Korosztály
Tantárgyi kapcsolódások
Témakörök
Tanítási ötletek
-