2 / 1

Athéni feketealakos amphora: Dionüszosz és kísérete

Dióhéjban

Mi ez?

Nagyméretű, széles szájú edény, amelyet az ókori görögök bor vagy olaj tárolására használtak.

Hol készült?

Az ókori Hellászban, Athén városában.

Mikor készült?

Kr. e. 510 körül, a görög művészet archaikus korszakában (Kr. e. 700–480).

Miből készült?

Agyagból készült, fazekaskorongon.

Mekkora ez az edény?

Az edény talpától a szájáig 42,2 cm magas.

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

Mi ez?

Nagyméretű, széles szájú edény, amelyet az ókori görögök bor vagy olaj tárolására használtak.

Hol készült?

Az ókori Hellászban, Athén városában.

Mikor készült?

Kr. e. 510 körül, a görög művészet archaikus korszakában (Kr. e. 700–480).

Miből készült?

Agyagból készült, fazekaskorongon.

Mekkora ez az edény?

Az edény talpától a szájáig 42,2 cm magas.

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

A kétoldalt ívelt fülekkel ellátott, öblös testű, széles szájú edényt (amphorát) bor vagy olaj tárolására használhatták az ókori görögök. A váza mindkét oldalán feketealakos technikával festett jelenet látható. Az egyik oldalon középen Dionüszosz, a bor és mámor istene áll köpenyben, kezében egy rhütont és szőlőágat tart. Az isten előtt és mögött egy-egy, a kíséretéhez tartozó, táncoló mainasz látható, akik kezükben csattogtatókat ráznak.

A váza másik oldalán három isten alakját festették meg. Középen Apollón, a zene és a művészetek istene áll, kezében jellegzetes hangszerével, a kitharával. Mögötte ikernővére, Artemisz, előtte pedig anyjuk, Létó látható. Artemiszt, a vadászat istennőjét egy szarvassal ábrázolták.

Az amphora Athénban készült Kr. e. 510 körül, a görög művészet archaikus korában (700–480).

Dionüszoszt szerte az ókori görög világban tisztelték, de Bacchus néven a rómaiak körében is népszerű volt. Ő volt a bor, a mámor, a felszabadult ünneplés, az önkívület istene. A görögök a tiszteletére színházi előadásokat rendeztek és őt érezték jelenvalónak lakomáik (szümposzionok) alkalmával. Athénban évente több ünnepe is volt.

A görög vázafestészetben nagyon népszerű téma volt Dionüszosz ábrázolása kísérőinek, a szatüroszoknak és a mainaszoknak a körében. Ezeken a vázaképeken a szakállas isten általában higgadt és méltóságos, míg kísérői vad táncot járnak. Az isten körül gyakran tekerődznek szőlőindák vagy borostyánágak, amelyek a burjánzó természetet jelenítik meg. Néha vadállatok (oroszlán, párduc) is felbukkannak a kíséretében, amelyek a természet feletti hatalmát jelképezik. Dionüszosz sokszor kantharoszt vagy rhütónt – lakomákon használt ivóedényt – tart a kezében, és jellegzetes botját, a fenyőtobozban végződő thürszoszt fogja.

 

Dionüszosz egy párduc hátán. Hellénisztikus kori mozaik az ókori Makedónia fővárosából, Pellából.