3 / 2

Gorgó-fő alakú ezüstdombormű

Dióhéjban

Mi ez?

Gorgó-fejet formázó dombormű.

Hol készült?

A Római Birodalomban.

Mikor készült?

A korai császárkorban, a Kr. u. 1–2. században.

Miből készült?

Ezüstlemezből domborították.

Mekkora ez a medalion?

Átmérője 9,72 cm.

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

Mi ez?

Gorgó-fejet formázó dombormű.

Hol készült?

A Római Birodalomban.

Mikor készült?

A korai császárkorban, a Kr. u. 1–2. században.

Miből készült?

Ezüstlemezből domborították.

Mekkora ez a medalion?

Átmérője 9,72 cm.

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

A vékony, kör alakú ezüstlemezre egy férfias vonásokkal megmintázott, rémisztő Gorgó-fejet domborítottak. A félig nyitott szájú Gorgó arca körül hullámos, szerteszét álló, szinte lebegő hajfürtök, közöttük pedig tekergőző kígyók láthatók. A kígyók a Gorgó álla alatt csomóba tekerednek, kétoldalt visszafordulva pedig az arcába harapnak.

A dombormű talán egy római katona mellvértjét díszíthette. A győztes csaták után tartott diadalmenetekben a felvonuló katonák gyakran viseltek mellvértjükön hasonló, bronzból vagy ezüstből készült, Gorgó-fejes lemezeket.

Az ezüst dombormű a korai császárkorban, a Kr. u. 1–2. században készült valahol a Római Birodalomban.

A görög mitológiában a Gorgók ijesztő kinézetű női démonok voltak, akik az Ókeanoszon túl, messze nyugaton laktak. Arcukba nézni egyenesen halálos volt, kővé vált, aki ezt tette. Nevük görög jelentése is utalt erre: gorgosz azaz rettenetes, ijesztő. Hésziodosz szerint a Gorgók a tengeristen Phorküsznek és Kétónak a lányai, és hárman voltak testvérek: Eurüalé, Szteinó és Medusza. Egykor gyönyörű leányok voltak, egyszer azonban megsértették Pallasz Athénét, ezért az istennő büntetésként ijesztő kinézetű szörnyetegekké változtatta őket.

A három testvér közül Eurüalé és Szteinó halhatatlan, Medusza azonban halandó volt. Meduszát Perszeusz ölte meg, de erre csak úgy volt képes, hogy Pallasz Athéné odatartotta neki a pajzsát, hogy annak tükröződő felületén lássa a szörnyet: csak így tudta levágni a fejét és menekült meg a kővé dermedéstől.  

Az ókori görög művészetben sokszor rémisztő lényekként ábrázolták a Gorgókat, akiknek a haja helyén kígyók tekeregnek, vicsorgó szájukból hatalmas agyarak állnak ki, és a nyelvük is kilóg. A mindenkit kővé dermesztő Gorgó-fejnek védelmező erőt tulajdonítottak, ezért gyakran látni ilyeneket pajzsokon, hajókon, épületeken, ékszerek vagy edények díszeként.

Perszeusz Medusza levágott fejével egy Kr. e. 5. századi athéni hüdrián. A háttérben Pallasz Athéné látható.