2 / 1

Athéni feketealakos amphora Triptolemosz mítoszának ábrázolásával

Dióhéjban

Mi ez?

Nagyméretű, széles szájú edény, amelyet a görögök bor vagy olaj tárolására használták.

Hol készült?

Az ókori Hellászban, Athén városában.

Mikor készült?

Kr. e. 510 körül, a görög művészet archaikus korszakában.

Miből készült?

Agyagból készült, fazekaskorongon.

Mekkora ez az edény?

Az edény talpától a szájáig 31,1 cm magas.

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

Mi ez?

Nagyméretű, széles szájú edény, amelyet a görögök bor vagy olaj tárolására használták.

Hol készült?

Az ókori Hellászban, Athén városában.

Mikor készült?

Kr. e. 510 körül, a görög művészet archaikus korszakában.

Miből készült?

Agyagból készült, fazekaskorongon.

Mekkora ez az edény?

Az edény talpától a szájáig 31,1 cm magas.

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

A kétoldalt ívelt fülekkel ellátott, öblös testű, széles szájú edényt bor vagy olaj tárolására használhatták az ókori görögök.

A feketealakos technikával készült váza egyik oldalán egy mitológiai történet elevenedik meg. Középen az ifjú eleusziszi hérósz, Triptolemosz látható, amint egy lebegő, kerekes trónszéken ül, és mindkét kezében két-két vesszőt, talán gabonakalászt tart. Mögötte Perszephoné, előtte pedig Perszephoné anyja, Démétér áll. A kép szélén Apollón látható, amint jellegzetes húros hangszerét, a kitharát tartja a kezében. A jelenet azt a mítoszt ábrázolja, amikor Démétér eltűnt lánya keresése közben találkozott Triptolemosszal, aki elmondta neki merre találja őt. Az istennő hálából a segítségéért búzakalászt és a gabonatermesztés titkát adta az ifjúnak, amelyet azután ő kerekes vagy szárnyas trónszéken, egy másik változat szerint szárnyas sárkányoktól vont szekéren utazva elterjesztett az emberek között. A mítosz ábrázolását láthatjátok ezen a komáromi Csillagerődben őrzött gipszmásolaton is.

A váza másik oldalán egy négylovas kocsi (quadriga) látható. A lovak mögött a kocsin egy harcos és egy kocsihajtó áll. A harcost teljes fegyverzetben ábrázolták: fején sisakot visel, egyik kezében pajzsot, másikban két lándzsát.

Az amphora Athénben készült Kr. e. 510 körül, a görög művészet archaikus korszakában.

A vázán látható mitológiai jelenet egy jól ismert ókori görög mítosz részletét meséli el. A történet szerint Hádész, az alvilág ura szemet vetett Démétér istennő lányára, Perszephonéra, és egy alkalommal, amikor a lány barátnőjével egy virágos mezőn sétált, elrabolta őt. Démétér a lánya elvesztése után nem volt hajlandó visszatérni az istenek közé az Olümposzra. Sok helyen megfordult, többek közt Eleusziszban is, ahol Triptolemosztól kapott útbaigazítást. Amíg a lányát kereste, a földművelés és termékenység istennője nem végezte el kötelességeit, ezért Hellász-szerte szárazság sújtotta a földeket, nem ért be a termés, az emberek éheztek és nem áldoztak az isteneknek. Az alvilág istene Zeusz nyomására végül megenyhült és az év egy részében szabadon engedte Perszephonét, de a lánynak néhány hónapra mindig vissza kellett térnie hozzá a holtak birodalmába. Miután Démétér kiengesztelődött, visszatért az olümposzi istenek közé, a földek pedig újra termőre fordultak, kivéve az év azon időszakát, amikor Perszephoné az alvilágban volt.

Az ókori görögök ezzel a mítosszal magyarázták az évszakok változását, a természet körforgását. A mítosznak számos ábrázolása maradt ránk.

Hádész négylovas szekerén elrabolja Perszephonét. Athéni vörösalakos váza a New York-i Metropolitan Museum-ban.