2 / 1

Korong alakú arany ruhakapcsoló tű (fibula)

Dióhéjban

Mi ez?

Gazdagon díszített, korong alakú ékszer, amelyet a ruhák összetűzésére használtak.

Hol készült?

Nem tudjuk pontosan, de minden bizonnyal görög mester alkotása.

Mikor készült?

Kr. e. 4. század vége – Kr. e. 3. század eleje körül, a görög művészet hellénisztikus korszakának elején.

Miből készült?

Aranyból készült.

Mekkora ez a tárgy?

A fibula átmérője 2,45 cm.

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!  

Mi ez?

Gazdagon díszített, korong alakú ékszer, amelyet a ruhák összetűzésére használtak.

Hol készült?

Nem tudjuk pontosan, de minden bizonnyal görög mester alkotása.

Mikor készült?

Kr. e. 4. század vége – Kr. e. 3. század eleje körül, a görög művészet hellénisztikus korszakának elején.

Miből készült?

Aranyból készült.

Mekkora ez a tárgy?

A fibula átmérője 2,45 cm.

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!  

Aranyból készült, kör alakú ékszer, amelynek hátoldalán egy hajlított tű található. Az ilyen, szerkezetükben a mai kitűzőkhöz és biztosítótűkhöz hasonló tárgyakat latinul fibuláknak nevezzük. A fibulákat az ókorban – gomb helyett – ruhák összetűzésére használták.

Az ékszer gazdagon díszített előlapjának közepén egy Gorgó-fej látható. Az aranyműves apró aranygömböket és vékony aranydrótokat forrasztott köré a lemezre. Annak ellenére, hogy a fibula a készítése óta eltelt évszázadok alatt megsérült, jól látszik, hogy alkotója nagy szakértelemmel rendelkezett és gondos munkát végzett.

Tulajdonosa a vállán, vagy egy másik jól látható helyen tűzhette össze ezzel a fibulával a ruháját, így a rajta lévő Gorgó-főre minden szembejövő ránézhetett. Bizonyára nem dermedtek kővé tőle, akik meglátták, de talán viselője számára mégis apró védőpajzsként szolgálhatott, amelyről úgy hitte, hogy távol tart tőle minden bajt és gonosz szándékot.

A fibula készítési helyét nem ismerjük, csak annyit tudunk, hogy egy görög aranyműves mester műve, aki a Kr. e. 4. század vége és a Kr. e. 3. század eleje körül élt és alkotott.

Az ókori kultúrákban az ékszerek nem csak a szemet gyönyörködtették, de gyakran talizmánként, amulettként is viselték őket. A medáloknak és fibuláknak védelmező, szerencsehozó képességet is tulajdoníthattak, amelyek – úgy gondolták legalábbis – megóvták viselőjüket a bajoktól, szerencsétlenségektől. Sokszor az ékszer díszítése is jelzi, hogy védelmező funkciójuk volt. A leggyakoribb védő motívum a Perszeusz által legyőzött Gorgó mindent kővé dermesztő arca volt. A görög mitológia szerint a Gorgók ijesztő kinézetű démonok voltak, hajuk helyén kígyók tekeregtek, arcukba nézni pedig egyenesen halálos volt. A három Gorgó egyike volt Medusza, akit Perszeusz ölt meg, de erre csak úgy volt képes, hogy Pallasz Athéné odatartotta neki a pajzsát, hogy annak tükröződő felületén lássa a szörnyet: csak így tudta levágni a fejét.

Perszeusz menekül Medusza levágott fejével egy athéni vörösalakos vázán. A Kr. e. 460 körül készült vázát a londoni British Museumban őrzik.

Korosztály
Tantárgyi kapcsolódások
Témakörök
Tanítási ötletek
  • Az ókori Hellász társadalma
  • Görög mitológia
  • Ókori mesterségek 

LEXIKON

Gorgók; Pallasz Athéné

Kapcsolódó oldalak