22 / 21

Kocsihajtó mellszobra

Dióhéjban

Mi ez?

Római kocsihajtót ábrázoló mellszobor.

Hol készült?

A Római Birodalomban.

Mikor készült?

A római császárkorban, a Kr. u. 2. században.

Miből készült?

Márványból faragták.

Mekkora ez a mellszobor?

Magassága 46 cm, szélessége 49 cm.

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

Mi ez?

Római kocsihajtót ábrázoló mellszobor.

Hol készült?

A Római Birodalomban.

Mikor készült?

A római császárkorban, a Kr. u. 2. században.

Miből készült?

Márványból faragták.

Mekkora ez a mellszobor?

Magassága 46 cm, szélessége 49 cm.

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

A márványból faragott mellkép (büszt) egy férfi testének felső részét ábrázolja, amin a két kar vállrésze is látszik. A mellszobor kerek talpon és négyszögű táblácskán nyugszik. Az alak tunicát visel, amelyet a nyakon átvetve és a mellen többszörösen átkötve gyeplőszíjak öveznek: ez a viselet a cirkuszi kocsihajtókra volt jellemző a római császárkorban. A büsztről hiányzó fejet külön darabból faragták ki és a nyak helyén szabályosan kialakított mélyedésbe illesztették.

A mellszobor a Kr. u. 2. században készült a Római Birodalomban.

A rómaiak a kocsiversenyek eredetét a legősibb időkig, a városalapító Romulusig vezették vissza. Valószínű, hogy az etruszkoktól vették át a szokást, akik vallási ünnepeiken és a temetkezések alkalmával rendezett halotti játékokon gyakran tartottak ló- és kocsiversenyeket, ahogy ezen a síremléktalapzaton is látható. A hagyomány szerint a Római Birodalom egyik legnagyobb versenypályájának, a Rómában lévő Circus Maximusnak (jelentése latinul a legnagyobb circus) a város első etruszk származású királya, Tarqunius Priscus jelölte ki a helyét és ő építtette az első lelátókat is.  

A Circus Maximus Róma hét dombja közül az Aventinus és a Palatinus közti völgyben található. A végein lekerekített, elnyújtott téglalap alakú építményt több évszázados története során sokszor bővítették. Legnagyobb kiterjedésekor kb. 610 méter hosszú és 190 méter széles volt, és nézőterén negyedmillió ember foglalhatott helyet. A versenypálya közepén egy fal húzódott, amely kettéosztotta a pályát. Mindkét végénél egy-egy kúp alakú, aranyozott bronzoszlop állt, amelyek a fordulókat jelezték. A falon a főbb istenek szobrai és oltárai álltak. Itt kapott helyet hét tojás, majd később hét bronzdelfin is, amelyek a versenyből még hátralévő körök számát jelezték.

A Circus Maximus