Dióhéjban
Mi ez?
Diszkoszt tartó atléta szobrának töredéke.
Hol készült?
Az ókori Római Birodalomban.
Mikor készült?
Kr. u. 1-2. században, a római császárkorban.
Miből készült?
Márványból faragták. A követ az Athén melletti Pentelikon-hegyen bányászták.
Mekkora ez a tárgy?
Átmérője 26 cm.
Hol őrzik most?
Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.
Többet szeretnél tudni?
Hol és mikor
Az ókori Római Birodalomban, valamikor a Kr. u. 1–2. században. Róma ekkorra már meghódította a Földközi-tenger medencéjét, többek között Hellász, Egyiptom, Hispánia (a mai Spanyolország) és Gallia (a mai Franciaország) területe is uralma alatt állt.
Kitekintő
Az ókori öttusaversenyeket, azaz a pentathlont először a 18. olümpiai játékokon, Kr.e. 708-ban rendezték meg. Az ókori öttusa más volt, mint a mai, hiszen a távolugrás mellett olyan számokban kellett megküzdeniük az atlétáknak, mint a rövidtávfutás, diszkoszvetés, gerelyhajítás, valamint a birkózás. A birkózás és a futás külön versenyszámként is szerepelt a pánhellén játékokon, azonban a távolugrás, gerelyhajítás és a diszkoszvetés csak az öttusa részeként volt űzhető. Arisztotelész, Nagy Sándor nevelője, a pentathlont tartotta a sportok királyának, mondván „a pentathlon a legjobb, mert kiválóan ötvözi az erőt és a gyorsaságot."
A diszkoszvetés során a kőből vagy bronzból készült diszkoszt rögzített lábhelyzetben, egy emelvényről kellett eldobni. A gerelyt gyakran bodzafából faragták és sokszor zsinórt tekertek a nyelére, ami az elengedés pillanatában saját tengelye körül megpörgette és lendületet adott neki. Mindkét versenyszámban az volt a győztes, aki a legtávolabb hajította az eszközt.
A Kr. e. 5. században élt athéni szobrász, Mürón leghíresebb szobra egy diszkoszvető ifjút ábrázol a dobás pillanatában.
Mürón: Diszkoszvető, Kr. u. 2. századi márvány másolat. Museo Nazionale Romano, Palazzo Massimo
Mi ez?
Diszkoszt tartó atléta szobrának töredéke.
Hol készült?
Az ókori Római Birodalomban.
Mikor készült?
Kr. u. 1-2. században, a római császárkorban.
Miből készült?
Márványból faragták. A követ az Athén melletti Pentelikon-hegyen bányászták.
Mekkora ez a tárgy?
Átmérője 26 cm.
Hol őrzik most?
Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.
Többet szeretnél tudni?
A pentelikoni márványból faragott tárgy egy diszkoszt tartó atléta szobrának töredéke. A teljes szobornak ma már csak a bal keze és a korong formájú diszkosz alsó fele maradt meg. A kissé elforduló hüvelykujj és a kézfej izmainak faragása arra utal, hogy a szobrász pihenő tartásban, leeresztett kézzel ábrázolhatta az atlétát.
A szobor talán egy híres görög szobrász, Nauküdész munkájának római császárkorban készült másolata lehetett. Ugyanennek a szobornak egy másik másolatát ma a németországi Frankfurtban nézhetitek meg.
Az ókori Római Birodalomban, valamikor a Kr. u. 1–2. században. Róma ekkorra már meghódította a Földközi-tenger medencéjét, többek között Hellász, Egyiptom, Hispánia (a mai Spanyolország) és Gallia (a mai Franciaország) területe is uralma alatt állt.
Az ókori öttusaversenyeket, azaz a pentathlont először a 18. olümpiai játékokon, Kr.e. 708-ban rendezték meg. Az ókori öttusa más volt, mint a mai, hiszen a távolugrás mellett olyan számokban kellett megküzdeniük az atlétáknak, mint a rövidtávfutás, diszkoszvetés, gerelyhajítás, valamint a birkózás. A birkózás és a futás külön versenyszámként is szerepelt a pánhellén játékokon, azonban a távolugrás, gerelyhajítás és a diszkoszvetés csak az öttusa részeként volt űzhető. Arisztotelész, Nagy Sándor nevelője, a pentathlont tartotta a sportok királyának, mondván „a pentathlon a legjobb, mert kiválóan ötvözi az erőt és a gyorsaságot."
A diszkoszvetés során a kőből vagy bronzból készült diszkoszt rögzített lábhelyzetben, egy emelvényről kellett eldobni. A gerelyt gyakran bodzafából faragták és sokszor zsinórt tekertek a nyelére, ami az elengedés pillanatában saját tengelye körül megpörgette és lendületet adott neki. Mindkét versenyszámban az volt a győztes, aki a legtávolabb hajította az eszközt.
A Kr. e. 5. században élt athéni szobrász, Mürón leghíresebb szobra egy diszkoszvető ifjút ábrázol a dobás pillanatában.
Mürón: Diszkoszvető, Kr. u. 2. századi márvány másolat. Museo Nazionale Romano, Palazzo Massimo
Korosztály
Tantárgyi kapcsolódások
Témakörök
Tanítási ötletek
- Sportversenyek jelentősége az ókori görögök hétköznapjaiban
LEXIKON
Olümpia; Arisztotelész; Nagy Sándor