6 / 5

Szirén szobra Boiótiából

Dióhéjban

Mi ez?

Madártestű, emberfejű terrakotta szobor.

Hol készült?

Az ókori Hellász Boiótia nevű tartományában.

Mikor készült?

A Kr. e. 5. század közepén, a görög művészet klasszikus korszakának (Kr. e. 480–323) elején.

Miből készült?

Agyagból készült. A szobor fejét formába préselték, a testét kézzel formálták meg.

Mekkora ez a szobor?

Magassága 15 cm

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

Mi ez?

Madártestű, emberfejű terrakotta szobor.

Hol készült?

Az ókori Hellász Boiótia nevű tartományában.

Mikor készült?

A Kr. e. 5. század közepén, a görög művészet klasszikus korszakának (Kr. e. 480–323) elején.

Miből készült?

Agyagból készült. A szobor fejét formába préselték, a testét kézzel formálták meg.

Mekkora ez a szobor?

Magassága 15 cm

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

A terrakotta szobor egy madártestű, női fejű keveréklényt, egy szirént ábrázol. Csukott szárnyú madárteste három kis lábon áll, magas kontyba tűzött haját hátul főkötő fedi. Feje negatív formából készült, üreges testét kézzel formázták meg. A madártest aljára egy ovális nyílást vágtak, hogy a kemencében azon keresztül távozzon az égetés során felszabaduló gőz és ne repessze szét a szobrot. Felülete festett volt: a fehér alapozórétegen helyenként még láthatók a színes festés nyomai.

A terrakotta szobor a közép-görögországi Boiótia területén készült a Kr. e. 5. század közepén, a görög művészet klasszikus korszakának (Kr. e. 480–323) elején.

A térséget termékeny síkságok és hegyvonulatok tagolják. Legmagasabb hegycsúcsa az 1750 méter magas Helikón, amely a görög mítoszok szerint a Múzsák lakhelyéül szolgált.

A szírének a görög mitológiában a tengerhez és a túlvilághoz kötődő démonszerű lények voltak. Homérosz az Odüsszeiában két varázslatos énekű szirénről mesél, akik szépséges dalukkal a szigetükre csábították a hajósokat, hogy onnan soha többé ne térhessenek haza. Odüsszeusz a szirének szigete mellett elhajózva viasszal tömte be társai fülét, saját magát pedig a hajóárbochoz kötöztette, hogy megmeneküljenek a halálos veszedelemből, de ő mégis élvezhesse a szirének énekét.

Az ókori görögök képzeletében a szirének alakja többféle formát ölthetett. A művészetben eleinte madártesttel és női fejjel jelentek meg, de ismerünk szakállas férfisziréneket is. Később hangsúlyosabbak lettek az emberi vonásaik, gyakrabban ábrázolták őket fiatal lányokként madárlábakkal és szárnyakkal, akik kezükben hangszert, legyezőt tartanak, vagy éppen holttestet cipelnek. Vázaképeken és síremlékeken ijesztő haláldémonokként is találkozhatunk velük, de a halott túlvilági útját segítő kedves lényekként is.

Odüsszeusz és a szirének a londoni British Museum egy Kr. e. 5. századi athéni vázáján.