Dióhéjban

Mi ez?

Egyfülű boroskancsó.

Hol készült?

Az ókori Hellászban, Athén városában. 

Mikor készült?

Az ókori görög kultúra archaikus korában, Kr. e. 525–500 körül készült.

Miből készült?

Agyagból készült, fazekaskorongon.

Mekkora ez az edény?

Az edény talpától a szájáig 21,2 cm magas.

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

Mi ez?

Egyfülű boroskancsó.

Hol készült?

Az ókori Hellászban, Athén városában. 

Mikor készült?

Az ókori görög kultúra archaikus korában, Kr. e. 525–500 körül készült.

Miből készült?

Agyagból készült, fazekaskorongon.

Mekkora ez az edény?

Az edény talpától a szájáig 21,2 cm magas.

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

Az alacsony talpon álló, öblös testű, egyfülű edényt (olpét) az ókori görögök bor kitöltésére használták szümposzionokon. A fekete bevonatú váza hasát és peremét egy széles fül köti össze.

A füllel átellenben vörös képmezőben feketealakos technikával festett jelenet, két hoplita harcos párviadala látható. Mindkét harcos páncélt, lábvértet és korinthoszi sisakot visel, kezükben pajzsot és lándzsát tartanak. A baloldali harcos van fölényben, a jobb oldali már térdre kényszerült. Az eleső harcos kerek pajzsára két delfint festettek, amelyek fehér festése már csak nyomokban látható. A párviadalt egy férfi és egy nő figyeli a képmező két széléről.

 

Az olpé Athénben készült Kr. e. 525–500 körül, a görög művészet archaikus korának végén.

Az ókori görög poliszok hadseregeinek legfontosabb részét a nehézfegyverzetű gyalogos katonák, a hopliták alkották. Nevüket kerek, domború pajzsukról, a hoplonról kapták, amely fából készült bronz borítással, és gyakran díszítették a középkori lovagi címerekhez hasonló pajzsjelekkel. A hopliták fejét sisak, felső testüket mellvért, lábukat térd alatt lábvért védte. Legfontosabb támadófegyverük egy 2-3 méter hosszú, szúrásra használt lándzsa volt, amelyet egy kétélű rövid kard egészített ki közelharc esetére. Teljes fegyverzetük tömege elérte a 30-40 kilogrammot is.

A hopliták sűrű, zárt alakzatban, úgynevezett phalanxban harcoltak. Az alakzatban a katonák általában négy sorba rendeződtek. Az első sorban és a sorok szélén állók pajzsuk bal oldalával szomszédjuk jobb oldalát is takarták, lándzsájukat pedig a pajzsfal felett szembeszegezték az ellenséggel. A küzdelem az első sorokban zajlott, a hátsó sorok az előrenyomulást segítették és biztonságot nyújtottak. Az alakzat szigorú rendben, együtt mozgott. Az a hadsereg, amely a harc során megbontotta az ellenséges phalanx sorait, a sajátját viszont megőrizte, meg is nyerte a csatát. A görög seregekben a hopliták mellett kisszámú lovasság és könnyűfegyverzetű csapatok is szolgáltak, ők azonban a zárt és összetartó phalanxszal szemben tehetetlenek voltak.

Két szembenálló hoplita phalanx egy másik archaikus kori görög vázán, az ún. Chigi-vázán.

Az olpén ábrázolt két hoplita párviadala Homérosz eposzainak mitikus világát idézi. Az ókori görög irodalom talán leghíresebb párviadala Akhilleusz és Hektór küzdelme, amelyről az Iliász című eposzban olvashattok.

Akhilleusz és Hektór küzdelme egy nagy vörösalakos kratéron.

Korosztály
Tantárgyi kapcsolódások
Témakörök
Tanítási ötletek
  • Hoplita harcmodor és fegyverzet bemutatása
  • Forrásfeldolgozás: Homérosz Iliászának 22. éneke

LEXIKON

Phalanx; Homérosz; Homérosz: Iliász, 22. ének, részletAkhilleusz

Kapcsolódó oldalak