2 / 1

Athéni feketealakos amphora harci kocsi ábrázolásával

Dióhéjban

Mi ez?

Nagyméretű, széles szájú edény, amelyet a görögök bor vagy olaj tárolására használtak.

Hol készült?

Az ókori Hellászban, Athén városában. 

Mikor készült?

Kr. e. 540–530 körül, a görög művészet archaikus korszakában készült.

Miből készült?

Agyagból készült, fazekaskorongon.

Mekkora ez az edény?

Az edény talpától a szájáig 40 cm magas.

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

Mi ez?

Nagyméretű, széles szájú edény, amelyet a görögök bor vagy olaj tárolására használtak.

Hol készült?

Az ókori Hellászban, Athén városában. 

Mikor készült?

Kr. e. 540–530 körül, a görög művészet archaikus korszakában készült.

Miből készült?

Agyagból készült, fazekaskorongon.

Mekkora ez az edény?

Az edény talpától a szájáig 40 cm magas.

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

A kétoldalt ívelt fülekkel ellátott, öblös testű, széles szájú edényt (amphorát) bor, olaj vagy víz tárolására használhatták az ókori görögök.

A váza mindkét oldalán, a két fül közötti vörös képmezőben feketealakos technikával festett jelenet látható. Az egyik oldalon középen Dionüszosz  isten áll díszes khitónban és kezében egy rhütont tart. Az istent két oldalról két mainasz és két szakállas, hosszú farokkal és fülekkel ábrázolt szatürosz fogja közre.

A váza másik oldalán egy harcba induló négyesfogat látható. A kocsihajtó éppen fellép a kétkerekű kocsira, amely felé egy harcos tart teljes fegyverzetben: fején korinthoszi sisakot visel, kezében lándzsát és kerek pajzsot tart. A körzővel megrajzolt, fehérre festett pajzsra egy különleges pajzsjelet festettek: három delfinre lépő lábat. A lovak előtt egy íjász áll, akinek az öltözete – jellegzetes sapka, hosszú nadrág és kaftánszerű ruha – elárulja, hogy egy szkíta harcosról van szó. Szkíta zsoldosok gyakran harcoltak a görög poliszok hadseregeiben és általában íjászok voltak. A vázaképen valószínűleg egy mitológiai jelenetet láthatunk, feliratok nélkül azonban nem tudjuk azonosítani a szereplőket.

Az amphora Athénban készült Kr. e. 540–530 körül, az ókori görög művészet archaikus korszakában (Kr. e. 700-480), a görög-perzsa háborúk előtt körülbelül ötven évvel.

A vázaképen ábrázolt harcos az archaikus és klasszikus kori görög nehézfegyverzetű katonák, a hopliták fegyvereit viseli, a harci kocsi azonban egy sokkal korábbi múlt emléke. Hellászban a késő bronzkorban, az úgynevezett mükénéi korban használtak harci kocsikat. Ez az a kor, amelyről Homérosz eposzai is szólnak. A trójai háborút megéneklő Iliászban a trójai és a görög hősök is gyakran kétlovas kocsikon indulnak harcba, majd a kocsiról leszállva gyalog küzdenek meg egymással. Eközben a kocsihajtó a kocsival és a lovakkal kellő távolságban várakozik. A harci kocsiknak sík terepre volt szüksége a hatékony bevetéshez, a hegyekben használhatatlanok voltak. Abban az időben, amikor ez a váza készült, a görögök már nem használtak harci kocsikat a háborúkban.

Ezen a képen egy harci kocsit láthattok a püloszi királyi palota bronzkori falfestményén. Akhilleusz egy ilyen kocsi után kötve vonszolhatta körbe Hektór holttestét a trójai vár körül. Vajon miért tette ezt? Idézzétek fel az eseményeket!

Korosztály
Tantárgyi kapcsolódások
Témakörök
Tanítási ötletek
  • Hoplita harcmodor és fegyverzet bemutatása
  • A homéroszi eposzok és a régészet

LEXIKON

Dionüszosz; Homérosz; Homéroszi korok; Mükénéi kor; A trójai mondakör 

Kapcsolódó oldalak