5 / 4

Héraklészt ábrázoló márvány dombormű

Dióhéjban

Mi ez?

Héraklészt ábrázoló márvány dombormű töredéke.

Hol készült?

A Római Birodalomban készült.

Mikor készült?

Kr. u. 1. század utolsó negyedében készült a Flavius-dinasztia idején.

Miből készült?

Márványból faragták.

Mekkora ez a dombormű?

A dombormű 21 cm magas.

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

Mi ez?

Héraklészt ábrázoló márvány dombormű töredéke.

Hol készült?

A Római Birodalomban készült.

Mikor készült?

Kr. u. 1. század utolsó negyedében készült a Flavius-dinasztia idején.

Miből készült?

Márványból faragták.

Mekkora ez a dombormű?

A dombormű 21 cm magas.

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

A márványból faragott római császárkori domborműtöredéken Héraklész alakja látható. A hérósz  meztelen felsőtestén a nemeai oroszlán lenyúzott bőrét viseli, amelyet tizenkét nevezetes munkája közül az első során terített le. Az állat feje a hérósz fejét, a bőre a hátát fedi, mancsai pedig elől a mellkasán vannak megkötve. Héraklész a jobbjával fegyverét, egy bunkósbotot emel a feje fölé. Az ókori művészetben az őt sebezhetetlenné tévő oroszlánbőr és egy bunkósbot voltak Héraklész legjellemzőbb ismertetőjegyei.

Hasonló, ép domborművek alapján ez a töredék egy ókori görög mítoszt, Héraklész és Apollón delphoi tripuszért vívott küzdelmét ábrázolhatta.

A dombormű pontos készítési helye nem ismert, valahol a Római Birodalomban faragták a Kr. u. 1. század utolsó negyedében a Flavius-dinasztia idején.

 

A dombormű azt a történetet meséli el, amikor egy alkalommal Héraklész felkereste Apollón híres delphoi jósdáját, hogy tanácsot kérjen, mert az időnként rátörő elmebaj miatt megölt egy embert és rossz álmok gyötörték, a jósnő, a Püthia, azonban nem volt hajlandó segíteni neki. Ennek az lett a vége, hogy Héraklész elragadta a szentély egyik legfőbb tartozékát, a tripuszt, amelyen ülve a Püthia a jóslatait szokta mondani. A szentélyét ért erőszak miatt Apollón is beavatkozott, és az isten és a hérósz megküzdött egymással. Végül Zeusz választotta szét őket  villámával. A dombormű hiányzó jobb oldalán minden bizonnyal Apollón alakját faraghatták meg.

A mítosz számos ábrázolása maradt ránk ókori görög és római tárgyakon. A Szépművészeti Múzeum Klasszikus ókor kiállításán két ókori vázát is láthattok, amelyen a delphoi tripuszért folyó küzdelem jelenik meg. Az egyik egy Kr. e. 6. századi, feketealakos technikával díszített athéni léküthosz. A másik egy a Kr. e. 5. században készült athéni amphora, amely az ókorban díszítetlen volt, a mitikus jelenet csak a 19. században került rá éppen az előbbi léküthosz ábrázolása alapján. 

Görög ezüst érme a dél-itáliai Krotón városából a Kr. e. 4. század végéről. Egyik odalán Apollón, a másikon a delphoi tripusz képe látható.