Dióhéjban

Mi ez?

Thuküdidészt, a híres ókori görög történetírót ábrázoló portrészobor.

Hol készült?

A Római Birodalom területén készült egy kőfaragóműhelyben.

Mikor készült?

A római császárkor elején, a Kr.u. 1. század első felében készült.

Miből készült?

Az Athén melletti Pentelikon-hegyen bányászott márványból faragták.

Mekkora ez a szobor?

A szobor 30 cm magas

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

Mi ez?

Thuküdidészt, a híres ókori görög történetírót ábrázoló portrészobor.

Hol készült?

A Római Birodalom területén készült egy kőfaragóműhelyben.

Mikor készült?

A római császárkor elején, a Kr.u. 1. század első felében készült.

Miből készült?

Az Athén melletti Pentelikon-hegyen bányászott márványból faragták.

Mekkora ez a szobor?

A szobor 30 cm magas

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

Az idősödő, kissé csontos arcú, összevont szemöldökű, szakállas férfi az egyik legnagyobb ókori görög történetírót, Thuküdidészt (élt Kr. e. 460–399 körül) ábrázolja. A szobor a római korban készült egy korábbi görög szobor nyomán. Thuküdidész híres volt az ókorban, így számos portréja fennmaradt. Az egyik ehhez nagyon hasonló, Nápolyban található szoborra a nevét is felírták – innen tudjuk, hogy az itt látható portré is a neves történetírót ábrázolja.

A nápolyi szobor egy kettős portré, amely Thuküdidész mellett Hérodotosz mellképét is ábrázolja. A szoborról készült gipszmásolatot Komáromban a Csillagerődben is megnézhetitek.

Történetírókról, filozófusokról, tudósokról készült portrészobrok gyakran álltak gazdag rómaiak magánházaiban és a tulajdonos műveltségét hirdették.

A szobor a Római Birodalom területén készült a korai császárkorban, a Kr. u. 1. század első felében.

Thuküdidész athéni származású történetíró és hadvezér volt, akit a peloponnészoszi háborúról szóló munkája tett ismertté. A görög-perzsa háborúk győzelmeit követően Athén jelentős hatalomra tett szert a görög poliszok között, de Spárta ezt nem nézte jó szemmel. Az elmérgesedett viszony Kr. e. 431 és 404 között hosszú háborúskodáshoz vezetett, amelyet a két város és szövetségeseik vívtak egymással. A peloponnészoszi háború különböző hadszíntereken zajlott, szárazföldön és tengeren egyaránt, és végül Spárta győzelmével ért véget. A háború onnan kapta a nevét, hogy Athén ellen – Spárta vezetésével – a peloponnénoszi városok sorakoztak fel.

Thuküdidész nemcsak kortársa volt az eseményeknek, hanem sztratégoszként szárazföldi csapatokat és hajóhadat is vezetett a háború során. Egy vereség után azonban száműzték Athénból és csak évekkel később térhetett vissza. Száműzetése alatt számos helyen megfordult, és mindkét háborús fél álláspontját megismerte. Nyolc könyvből álló munkája részletesen beszámol a háború eseményeiről, a stratégiákról és azok hátteréről, az utolsó éveket azonban már nem tárgyalja – valószínűleg meghalt, mielőtt be tudta volna fejezni. A háború utolsó éveiről egy másik történetíró, Xenophón tudósít.

Thuküdidész munkáját sokszor lemásolták az ókorban. A mű egy részlete például ezen az Egyiptomban talált Kr. u. 1. századi görög nyelvű papiruszon olvasható.

Korosztály
Tantárgyi kapcsolódások
Témakörök
Tanítási ötletek
  • Forrásfeldolgozás: Thuküdidész – A peloponnészoszi háború c. műve alapján

LEXIKON

A peloponnészoszi háborúPeloponnészoszi-félsziget; Thuküdidész; Thuküdidész: A peloponnészoszi háború; Hérodotosz

Kapcsolódó oldalak