Dióhéjban
Mi ez?
Nagyméretű, háromfülű edény, amelyet a görögök víz hordására használtak.
Hol készült?
Az ókori Itália Campania nevű régiójában.
Mikor készült?
Kr. e. 4. század harmadik negyedében, a görög művészet klasszikus korszakának végén készült.
Miből készült?
Agyagból készült, fazekaskorongon.
Mekkora ez az edény?
Az edény talpától a szájáig 29 cm magas.
Hol őrzik most?
Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.
Többet szeretnél tudni?
Hol és mikor
A hüdria a Kr. e. 4. század harmadik negyedében, a görög művészet klasszikus korának végén készült Campaniában, egy capuai görög vázafestő műhelyében.
Kitekintő
Az ókori görög mitológiában a kentaurok félig ember, félig ló lények voltak, akik Thesszália és Árkádia erdeiben éltek. Jellemük szerint részeges, vad, törvényeket nem ismerő, barátságtalan alakok, akik nem tudnak uralkodni állati vágyaikon. A róluk szóló legismertebb mítosz szerint Peirithoosz, a Thesszáliában élő lapitha nép királya meghívta őket az esküvőjére, ahol a bor bódító hatása alatt eszüket vesztették, és erőszakoskodni kezdtek a menyasszonnyal és a vendégek feleségeivel. Peirithoosz és a vendégek a nők védelmére keltek, és harc tört ki a lapithák és a kentaurok közt, amelyben mindkét részről sokan meghaltak. Végül azonban a lapithák elűzték a kentaurokat a vidékről.
A kentaurok és a lapithák küzdelmének ábrázolása igen népszerű volt az ókori görög művészetben, a kentauromachia, azaz a kentaurok csatája számos vázaképen és domborművön is megjelenik. A görögök a kentaurok elleni küzdelemben a barbárok (például a perzsák) elleni harc mitológiai megfelelőjét látták.
Nem minden kentaur volt azonban vad és barátságtalan. Több görög hérósznak is a bölcs Kheirón volt a nevelője, aki a gyógyítás képességével is rendelkezett.
Kentaurok és lapithák küzdelme az olümpiai Zeusz-templom nyugati oromcsoportjának gipszmásolatán a budapesti Szépművészeti Múzeum főbejárata felett.
Mi ez?
Nagyméretű, háromfülű edény, amelyet a görögök víz hordására használtak.
Hol készült?
Az ókori Itália Campania nevű régiójában.
Mikor készült?
Kr. e. 4. század harmadik negyedében, a görög művészet klasszikus korszakának végén készült.
Miből készült?
Agyagból készült, fazekaskorongon.
Mekkora ez az edény?
Az edény talpától a szájáig 29 cm magas.
Hol őrzik most?
Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.
Többet szeretnél tudni?
A tojásdad testű, háromfülű edényt az ókori görögök a víz (hüdór) szavuk után hüdriának nevezték és víz hordására használták. A váza nyakán, függőlegesen elhelyezett fül az edény vízbe merítésére, a két oldalsó, vízszintes fül pedig a vízzel teli edény emelésére szolgált.
Az agyagedényt vörösalakos technikával díszítették. Az edény testén egy harcos és egy kentaur küzdelmét láthatjuk. A félig ló, félig ember kentaur a jelenet bal oldalán áll, mellső lábait felemeli, egyik kezével a harcos felé nyúl, másikkal pedig egy csupasz ágú fába kapaszkodik. A fa talán arra utal, hogy a kentaurok vad, természethez közeli lények volt. A vele szemben álló harcos jórészt meztelen, csupán egy köpenyt, sisakot és övet visel, és egy rövid karddal leszúrja a szörnyet. A harcos jellegzetes fegyverzete – különösen a derekán lévő bronz öve – alapján a dél-itáliai szamnisz nép tagja volt. A két alak felett látható sugaras napkorong talán azt jelzi, hogy a jelenet alkonyatkor játszódik.
A vázát egykor egy elhunyt szamnisz férfi számára készíthették. Nem tudjuk biztosan, hogy a jelenet egy konkrét szamnisz mítoszt mesél-e el, vagy inkább az elhunytat ábrázolja, amint heroikus küzdelmet folytat egy mitikus lénnyel.
A hüdria a Kr. e. 4. század harmadik negyedében, a görög művészet klasszikus korának végén készült Campaniában, egy capuai görög vázafestő műhelyében.
Az ókori görög mitológiában a kentaurok félig ember, félig ló lények voltak, akik Thesszália és Árkádia erdeiben éltek. Jellemük szerint részeges, vad, törvényeket nem ismerő, barátságtalan alakok, akik nem tudnak uralkodni állati vágyaikon. A róluk szóló legismertebb mítosz szerint Peirithoosz, a Thesszáliában élő lapitha nép királya meghívta őket az esküvőjére, ahol a bor bódító hatása alatt eszüket vesztették, és erőszakoskodni kezdtek a menyasszonnyal és a vendégek feleségeivel. Peirithoosz és a vendégek a nők védelmére keltek, és harc tört ki a lapithák és a kentaurok közt, amelyben mindkét részről sokan meghaltak. Végül azonban a lapithák elűzték a kentaurokat a vidékről.
A kentaurok és a lapithák küzdelmének ábrázolása igen népszerű volt az ókori görög művészetben, a kentauromachia, azaz a kentaurok csatája számos vázaképen és domborművön is megjelenik. A görögök a kentaurok elleni küzdelemben a barbárok (például a perzsák) elleni harc mitológiai megfelelőjét látták.
Nem minden kentaur volt azonban vad és barátságtalan. Több görög hérósznak is a bölcs Kheirón volt a nevelője, aki a gyógyítás képességével is rendelkezett.
Kentaurok és lapithák küzdelme az olümpiai Zeusz-templom nyugati oromcsoportjának gipszmásolatán a budapesti Szépművészeti Múzeum főbejárata felett.
Korosztály
Tantárgyi kapcsolódások
Témakörök
Tanítási ötletek
-
LEXIKON