6 / 5

Apollo márvány szobra

Dióhéjban

Mi ez?

Márványból készült szobor, amely Apollo istent ábrázolja.

Hol készült?

A Római Birodalomban.

Mikor készült?

A Kr. u. 2. század elején, Hadrianus császár uralkodása alatt.

Miből készült?

Márványból faragták.

Mekkora ez a szobor?

Magassága 177 cm.

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

Mi ez?

Márványból készült szobor, amely Apollo istent ábrázolja.

Hol készült?

A Római Birodalomban.

Mikor készült?

A Kr. u. 2. század elején, Hadrianus császár uralkodása alatt.

Miből készült?

Márványból faragták.

Mekkora ez a szobor?

Magassága 177 cm.

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

A márványból faragott római kori szobor Apollo (görögül Apollón) istent ábrázolja. A meztelen alak testsúlya a jobb lábra nehezedik, míg bal lába enyhén be van hajlítva. A fején babérkoszorút visel, amelyből szalagok nyúlnak le a mellkasára. Az isten fatörzsnek támaszkodik, amelynek alsó részén két szokásos jelképének, a tegeznek és az íjnak a töredékei láthatók.

A szobrot a római császárkorban faragták a klasszikus kori görög szobrászat egyik híres műve nyomán, amely bronzból készült és nem maradt ránk. A test arányai és a mozdulatok ezt a Kr. e. 5. század közepi bronz szobrot idézik, a fej azonban különbözik tőle. A szobor Hadrianus császár uralkodása idején, a Kr. u. 2. század első harmadában készült, de néhány évtizeddel később jelentősen átfaragták. Ekkor alakították ki a babérkoszorút, és emiatt a fej jóval kisebb lett, a koszorú szalagjait pedig az isten mellkasából faragták ki.

A szobrot Andrássy Apollónak is nevezik Andrássy Gyula gróf (1860–1929) után, mert egykor az ő gyűjteményében volt.

A szobor a Kr. u. 2. század első harmadában, Hadrianus császár uralkodása idején készült valahol a Római Birodalomban egy Kr. e. 5. század közepi görög bronzszobor nyomán. A Kr. u. 2. század végén jelentősen átfaragták.

Apollónt sok helyen tisztelték az ókori Hellászban. Leghíresebb szentélye a jósdájáról és pánhellén sportversenyeiről ismert Delphoi volt. A szentélyeiben felállított kultuszszobrai szép testű, ifjú istenként ábrázolták. Ezeknek az egyike lehetett az a Kr. e. 5. századi bronzszobor is, amely alapján az Andrássy Apollót készítették a római császárkorban.

A római kultúra számára az egyik legfontosabb ihletforrás a görög kultúra volt. Az előkelő, művelt rómaiak jól tudtak görögül, ismerték a görög mitológiát, villáikat és fürdőiket pedig előszeretettel díszítették eredeti görög műalkotásokkal vagy azok másolataival. A Római Birodalomban olyan nagy volt az igény a  görög műalkotásokra, hogy a szobrászok tömegesen készítettek róluk másolatokat. Számos híres görög szobrász bronzból készült mesterműveit ma már csak ezekből a római márványmásolatokból ismerjük. A bronzszobrokat ugyanis értékes nyersanyaguk miatt gyakran beolvasztották a későbbi századokban. A római szobrászok azonban sokszor nem követték hűen az eredeti görög alkotásokat, hanem megrendelőik igényei szerint átdolgozták, átformálták azokat.

A rómaiak más módon is hozzájuthattak eredeti görög műalkotásokhoz. Ókori források említik, hogy többek között görög szentélyeket fosztottak ki és elhurcolták az ott őrzött szobrokat, kincseket. Az egyik leghírhedtebb ilyen esetről Cicero tartott vádbeszédet Kr. e. 70-ben.

Az Andrássy Apollo „testvére” az athéni Nemzeti Régészeti Múzeumban. Mindkét szobrot ugyanarról a Kr. e. 5. század közepén készült görög bronzszoborról másolták a római császárkorban.