Athéni feketealakos oszlopkratér négylovas kocsival

Dióhéjban

Mi ez?

Nagy, öblös testű vegyítőedény két oszlopszerű füllel. Az ókori görögök bor és a víz elegyítésére használták.

Hol készült?

Az ókori Hellászban, Athén városában.

Mikor készült?

Kr. e. 510 körül, a görög művészet archaikus korszakában.

Miből készült?

Agyagból készült, fazekaskorongon.

Mekkora ez az edény?

Magassága kis híján 22 cm.

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

Mi ez?

Nagy, öblös testű vegyítőedény két oszlopszerű füllel. Az ókori görögök bor és a víz elegyítésére használták.

Hol készült?

Az ókori Hellászban, Athén városában.

Mikor készült?

Kr. e. 510 körül, a görög művészet archaikus korszakában.

Miből készült?

Agyagból készült, fazekaskorongon.

Mekkora ez az edény?

Magassága kis híján 22 cm.

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

A feketealakos technikával díszített kratér az ókori szümposzionok kelléke volt: a víz és a bor összekeverésére használták. Az ókori lakomákon többféle formájú kratért is használhattak. Ezt a kratérformát fülei oszlopszerű alakjáról oszlopkratérnak hívjuk.

Az edény testének két oldalán két különböző jelenetet figyelhetünk meg. Az egyik oldalon csatajelenet látható. A képmező közepén egy párviadal bontakozik ki, amelyben a harcosok egy elesett társuk holtteste felett küzdenek. Az egymással küzdő harcosok mellett balra egy menekülő, jobbra pedig egy segítségükre siető ifjú alakja vehető ki. A katonák sisakkal, mellvérttel, lábvérttel és pajzzsal védik testüket, fegyverként pedig lándzsát használnak.

Az agyagedény másik oldalán egy négy lóból álló fogat látható oldalnézetből ábrázolva. A kocsihajtó állva hajtja és irányítja a négyesfogatot. Kezében lándzsát tart, hátán pajzsot visel. A jelenet a csatába indulás pillanatát ábrázolja. A váza készítésének idején azonban már nem használtak ilyen fogatokat Hellászban a csatákban, hanem csak ünnepi kocsiversenyeken, ezért elképzelhető, hogy itt ezen a vázán inkább egy mitológiai jelenetet láthatunk.

A kratér Athénban készült Kr. e. 510 körül, az ókori görög művészet archaikus korának (Kr.e. 700-480) vége felé. Egy Kleiszthenész nevű athéni politikusnak köszönhetően ekkoriban született meg Athénban a demokrácia.

 

A négyesfogat hajtása a 25. olümpiai játékon, Kr. e. 680-ban  szerepelt először a versenyszámok között. A lovakat egymás mellé fogták a kocsik elé és a fogathajtó a kocsin állva irányította őket. A kocsiversenyek színhelye egy négyszögletes terület, a hippodrom volt, ahol több kört tettek meg a versenyzők. A fogathajtás volt az egyetlen sportág, ahol ruhában versenyeztek a résztvevők.

A Delphoiban rendezett játékok helyszínén előkerült egy életnagyságú bronzszobor, amelyen megfigyelhetitek, hogy milyen öltözéket viseltek a kocsihajtók. 

A delphoi kocsihajtó. Bronz, Kr. e. 470 körül. Delphoi, Régészeti Múzeum

A kocsit és a lovak tartását csak a tehetősebb polgárok engedhették meg maguknak, így ez a sport a jómódúak kiváltsága volt. A lovak és a kocsi tulajdonosa nagyon ritkán hajtott versenyeken, de győztesként mégis őt és nem a fogathajtót ünnepelték. A fogathajtás igen veszélyes sportnak számított, emiatt viszont a nézők egyik kedvence volt.

Kocsiversenyek mellett a lovaglás is szerepelt a versenyszámok között. Ennek során a résztvevőknek ruhátlanul, nyereg és kengyel nélkül, azaz szőrén kellett megülni a lovukat.

Korosztály
Tantárgyi kapcsolódások
Témakörök
Tanítási ötletek
  • Sportversenyek jelentősége az ókori görögök hétköznapjaiban

LEXIKON

Olümpia

Kapcsolódó oldalak
Túrák