2 / 1

Démokleidész sírköve

Dióhéjban

Mi ez?

Domborművel díszített ókori görög márvány sírkő gipszből készült másolata.

Hol készült?

Az eredeti márvány sírkő az ókori Attikában készült.

Mikor készült?

Az eredeti sírkő Kr. e. 400-375 körül, a görög művészet klasszikus korának vége felé készült. A gipszmásolat modern kori.

Miből készült?

Az eredeti sírkövet márványból faragták, a másolatot viszont gipszből öntötték. 

Mekkora ez a tárgy?

A sírkő 70 cm magas.

Hol őrzik most?

A gipszmásolat Komáromban, a Csillagerődben látható, az eredeti márvány sírkő az athéni Nemzeti Régészeti Múzeumban található. 

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

Mi ez?

Domborművel díszített ókori görög márvány sírkő gipszből készült másolata.

Hol készült?

Az eredeti márvány sírkő az ókori Attikában készült.

Mikor készült?

Az eredeti sírkő Kr. e. 400-375 körül, a görög művészet klasszikus korának vége felé készült. A gipszmásolat modern kori.

Miből készült?

Az eredeti sírkövet márványból faragták, a másolatot viszont gipszből öntötték. 

Mekkora ez a tárgy?

A sírkő 70 cm magas.

Hol őrzik most?

A gipszmásolat Komáromban, a Csillagerődben látható, az eredeti márvány sírkő az athéni Nemzeti Régészeti Múzeumban található. 

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

A gipszből készült dombormű egy attikai márvány sírkő másolata. A sírsztélé tetejét palmetták díszítik, alatta egy faragott dombormű látható. A dombormű felső részén egy fiatal harcos ül egy hadihajó fedélzetén, mögötte fekszik levetett pajzsa és korinthoszi típusú sisakja. A hoplita a fejét támasztja, testtartása gyászos kedvére utal. A hajónak csak az orrát faragták ki, a részleteket egykor festéssel jelölték a márványon, amelyek mára már lekoptak. A megtalálása után még látszott rajta egy festett evező és a tenger kékje.

A sírsztélé tetején két név is olvasható: Démokleidész, Démétriosz fia. Eszerint a sírkő egy elhunyt harcosnak, Démokleidésznek állít emléket. A hajó ábrázolása Démokleidész halálának módjára utal: tengeri csatában, távol az otthonától vesztette életét. A márvány sírkő valószínűleg egy jelképes síron állt.

A pentelikoni márványból készült sztélét Kr. e. 400-375 között faragták. Lelőhelyét nem ismerjük, annyi bizonyos, hogy az ókori Hellász területén készült. A gipszmásolatot a 20. század elején készítették róla.

Az ókori görögök többféle hadihajót is használtak. A leghatékonyabbak a görög-perzsa háborúk korára kialakult triérészek voltak. A görög szó azt jelenti, hogy „háromevezősoros”, és arra utal, hogy az evezők mindkét oldalon egymás felett három sorban helyezkedtek el. Ez az elrendezés lehetővé tette, hogy a hadihajók mérete csökkenjen és így gyorsabban mozoghassanak a csatákban a nagyobb, egyevezősoros hajókkal szemben. A szelet egy orr- és egy fővitorlával fogták be, de csata előtt mindkét árbócot lehajtották és csak az evezőket használták. A kormányzást a hajó végén, oldalt benyúló két nagy lapáttal oldották meg.  

A tengeri ütközetek során a cél az ellenség hajóinak meglékelése és megcsáklyázása volt, ezért a hajók orrát egy döfésre, rongálásra alkalmas vágósarkantyúval erősítették meg, amely az ellenfél hajójában hatalmas károkat okozhatott.

Egy triérészen 170 evezős szolgált, akik nem rabszolgák voltak, hanem a városok polgárai közül toborozták őket, és fizetést is kaptak. A hajó legénységéhez tartozott még 10 nehézfegyverzetű gyalogos (hoplita) és 4 íjász is. Előbbiek általában szintén a poliszok polgárai, utóbbiak szkíta zsoldosok voltak. Az ellenséges hajó megcsáklyázásakor a katonák átszállhattak rá és zsákmányt is ejthettek.

Korosztály
Tantárgyi kapcsolódások
Témakörök
Tanítási ötletek
  • Tengeri csaták az ókorban
  • Hoplita harcmodor és fegyverzet bemutatása
  • A szalamiszi csata bemutatása

LEXIKON

A szalamiszi csata; Hérodotosz a szalamiszi csatáról; A peloponnészoszi háború 

Kapcsolódó oldalak