2 / 1

Fogadalmi dombormű: az eleusziszi istenek

Dióhéjban

Mi ez?

Az eleusziszi isteneket ábrázoló fogadalmi dombormű gipszből készült másolata.

Hol készült?

Az eredeti márvány dombormű az ókori Attikában készült.

Mikor készült?

Az eredeti dombormű Kr. e. 440–430 körül, a görög művészet klasszikus korszakában készült. A gipszmásolat modern kori.

Miből készült?

Az eredeti domborművet az Athén melletti Pentelikon-hegyen bányászott márványból faragták, a másolatot viszont gipszből öntötték. 

Mekkora ez a dombormű?

A dombormű 219 cm magas, 153 cm széles.

Hol őrzik most?

A gipszmásolat Komáromban, a Csillagerődben látható, az eredeti márvány dombormű az athéni Nemzeti Régészeti Múzeumban található. 

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

Mi ez?

Az eleusziszi isteneket ábrázoló fogadalmi dombormű gipszből készült másolata.

Hol készült?

Az eredeti márvány dombormű az ókori Attikában készült.

Mikor készült?

Az eredeti dombormű Kr. e. 440–430 körül, a görög művészet klasszikus korszakában készült. A gipszmásolat modern kori.

Miből készült?

Az eredeti domborművet az Athén melletti Pentelikon-hegyen bányászott márványból faragták, a másolatot viszont gipszből öntötték. 

Mekkora ez a dombormű?

A dombormű 219 cm magas, 153 cm széles.

Hol őrzik most?

A gipszmásolat Komáromban, a Csillagerődben látható, az eredeti márvány dombormű az athéni Nemzeti Régészeti Múzeumban található. 

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

A gipszből készült dombormű egy Eleusziszban  talált háromalakos fogadalmi márványdombormű másolata. A dombormű két istennőt, Démétért és lányát, Perszephonét ábrázolja, amint egy gyermek, Triptolemosz felé fordulnak. Balra Démétér áll hosszú, vastag ruhában (peploszban), leengedett hajjal. Jobb kezében talán fémből készült búzakalász volt, baljában jogart (szképtront) tart. Előtte egy ruhátlan, csupán sarut viselő gyermek áll, aki jobbjával átveszi az istennő ajándékát. Triptolemosz mögött Perszephoné látható khitónban  és köpenyben. Bal kezében fáklyát tart, jobbjával megérinti a fiú fejét, ezzel jelezve segítő szándékát.

A dombormű egy mitológiai jelenetet ábrázolhat: azt a pillanatot, amikor Démétér elküldi az az ifjú Triptolemoszt az emberekhez, hogy megtanítsa őket a gabonatermesztésre. 

Az eredeti domborművet pentelikoni márványból faragták az ókori Attikában a görög művészet klasszikus korszakában, Kr. e. 440–430 körül. Az Athénhez közeli Eleusziszban találták. A gipszmásolatot a 20. század elején készítették róla.

Az Athén melletti Eleuszisz fontos vallási szertartások színhelye volt az ókorban. Itt zajlottak az eleusziszi misztériumok, amelyek a domborművön is megjelenő mitológiai történethez kötődnek.  

A mítosz szerint Hádész, az alvilág ura szemet vetett Démétér istennő lányára, Perszephonéra, és egy alkalommal, amikor a lány barátnőjével egy virágos mezőn sétált, elrabolta őt. Démétér a lánya elvesztése után nem volt hajlandó visszatérni az istenek közé az Olümposzra. Sok helyen megfordult, többek közt Eleusziszban is, ahol az ifjú Triptomemosztól kapott útbaigazítást. Amíg a lányát kereste, a földművelés és termékenység istennője nem végezte el kötelességeit, ezért Hellász-szerte nem ért be a termés, az embereket éhínség sújtotta. Az alvilág istene Zeusz nyomására végül megenyhült és az év egy részében szabadon engedte Perszephonét, de a lánynak mindig vissza kellett térnie hozzá a holtak birodalmába. Miután Démétér kiengesztelődött, visszatért az olümposzi istenek közé, de előtte még megajándékozta Triptolemoszt néhány gabonaszemmel és elküldte, hogy tanítsa meg az embereket a gabonatermesztés titkára.

Démétér és Perszephoné egy Kr. e. 5. századi fogadalmi domborművön Eleusziszból.

Az ókori források elég szűkszavúan nyilatkoznak az eleusziszi titkos szertartásokról. A misztériumok fő eseménye egy beavatás volt, amelynek két szintje közül csak az elsőt ismerjük részletesen, a beavatottak ugyanis nem beszélhettek tapasztalataikról. A beavatási ünnep során a résztvevők különböző szertartásokat végeztek el: böjtöltek, áldozatot mutattak be Démétérnek és Perszephonénak, és előadták a mítosz meghatározott epizódjait. Az ünnep csúcspontján nagy körmenetben Athénból Eleusziszba vitték Déméter szent tárgyait. A beavatottak számára a misztériumok a halál utáni élet üdvösségét biztosíthatták.

A beavatási szertartások helyszíne Eleusziszban, az úgynevezett Telesztérion. Az épületből ma már csak néhány oszlop alapjai láthatók.