Dióhéjban
Mi ez?
Aranyból készült gyűrű vésett díszítéssel.
Hol készült?
Az ókori Hellászban.
Mikor készült?
A Kr. e. 5. század közepén a görög művészet klasszikus korszákban.
Miből készült?
Aranyból készült.
Mekkora ez a tárgy?
A gyűrű átmérője 2,24 cm.
Hol őrzik most?
Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.
Többet szeretnél tudni?
Hol és mikor
A gyűrű pontos készítési idejét és helyét nem ismerjük, de formája és díszítése alapján megállapítható, hogy Hellász területén készült a Kr. e. 5. század közepén.
Kitekintő
Ha Erószra gondolunk, általában egy szárnyas alak jut eszünkbe, aki nyilaival minden útjába eső lényt szerelembe ejt. Alakja azonban ennél összetettebb volt az ókori görög vallásban. Ő volt az egyik legősibb görög istenség, akinek a szüleivel kapcsolatban is eltérő elképzelések maradtak ránk. Leginkább Aphrodité, a szerelem istennőjének gyermekeként ismert, egy másik mítosz szerint azonban egyidős volt a világgal és már Aphrodité születésénél is jelen volt.
Az ókorban ábrázolták fiatal, bájos férfiként és pufók kisgyerekként egyaránt, aki nyilaival bárkit meg tud sebezni, és arany tegezben tartott fegyverétől még az istenek sincsenek biztonságban.
Ő volt az, aki egymáshoz vonzotta a különböző lényeket, sőt ő sarkallta küzdelemre a sportversenyek résztvevőit is. Nem csoda, hogy szobrai gyakran díszítették a gümnaszionok kertjeit és a sportversenyek ligeteit.
A rómaiak Amornak és Cupidonak is nevezték.
Aphrodité és Erós alakja egy athéni ékszeres dobozon (püxiszen), Kr. e. 465–460 körül, A vázát ma a New York-i Metropolitan Museum of Art-ban őrzik.
Mi ez?
Aranyból készült gyűrű vésett díszítéssel.
Hol készült?
Az ókori Hellászban.
Mikor készült?
A Kr. e. 5. század közepén a görög művészet klasszikus korszákban.
Miből készült?
Aranyból készült.
Mekkora ez a tárgy?
A gyűrű átmérője 2,24 cm.
Hol őrzik most?
Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.
Többet szeretnél tudni?
Az aranyból készült gyűrű lapja ellipszis formájú. A lapra egy girlandot vagy szalagot tartó, repülő Erósz alakját vésték. A balra repülő isten ruhátlan, a kezében tartott szalagot az aranyműves rövid vésett vonalakkal ábrázolta. Ez a kis jelenet lehetett csupán díszítés, de képpé formált kívánságként is felfoghatjuk. A jómódú tulajdonos kívánsága így szólhatott: "Övezzen engem Erósz a győztesnek járó szalaggal". Így az ékszerre szerencsehozó amulettként is tekinthettek.
A gyűrű pontos készítési idejét és helyét nem ismerjük, de formája és díszítése alapján megállapítható, hogy Hellász területén készült a Kr. e. 5. század közepén.
Ha Erószra gondolunk, általában egy szárnyas alak jut eszünkbe, aki nyilaival minden útjába eső lényt szerelembe ejt. Alakja azonban ennél összetettebb volt az ókori görög vallásban. Ő volt az egyik legősibb görög istenség, akinek a szüleivel kapcsolatban is eltérő elképzelések maradtak ránk. Leginkább Aphrodité, a szerelem istennőjének gyermekeként ismert, egy másik mítosz szerint azonban egyidős volt a világgal és már Aphrodité születésénél is jelen volt.
Az ókorban ábrázolták fiatal, bájos férfiként és pufók kisgyerekként egyaránt, aki nyilaival bárkit meg tud sebezni, és arany tegezben tartott fegyverétől még az istenek sincsenek biztonságban.
Ő volt az, aki egymáshoz vonzotta a különböző lényeket, sőt ő sarkallta küzdelemre a sportversenyek résztvevőit is. Nem csoda, hogy szobrai gyakran díszítették a gümnaszionok kertjeit és a sportversenyek ligeteit.
A rómaiak Amornak és Cupidonak is nevezték.
Aphrodité és Erós alakja egy athéni ékszeres dobozon (püxiszen), Kr. e. 465–460 körül, A vázát ma a New York-i Metropolitan Museum of Art-ban őrzik.
Korosztály
Tantárgyi kapcsolódások
Témakörök
Tanítási ötletek
- Az ókori Hellász társadalma
- Görög mitológia
- Ókori mesterségek
LEXIKON
Görög és római amulettek; Erósz