4 / 3

A versailles-i Jupiter

Dióhéjban

Mi ez?

Jupitert ábrázoló szobor gipszből készült másolata.

Hol készült?

Az eredeti márványszobor a Római Birodalomban készült.

Mikor készült?

Az eredeti szobor a római császárkorban, a Kr. u. 2. században készült. A gipszmásolat modern kori.

Miből készült?

Az eredeti szobrot márványból faragták, a másolatot viszont gipszből öntötték. 

Mekkora az szobor?

Magassága 155 cm.

Hol őrzik most?

A gipszmásolat Komáromban, a Csillagerődben látható, az eredeti márványszobor a párizsi Louvre-ban található. 

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

Mi ez?

Jupitert ábrázoló szobor gipszből készült másolata.

Hol készült?

Az eredeti márványszobor a Római Birodalomban készült.

Mikor készült?

Az eredeti szobor a római császárkorban, a Kr. u. 2. században készült. A gipszmásolat modern kori.

Miből készült?

Az eredeti szobrot márványból faragták, a másolatot viszont gipszből öntötték. 

Mekkora az szobor?

Magassága 155 cm.

Hol őrzik most?

A gipszmásolat Komáromban, a Csillagerődben látható, az eredeti márványszobor a párizsi Louvre-ban található. 

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

A gipszből készült szobor egy kolosszális méretű márványszobor másolata, amely Jupitert, a rómaiak főistenét ábrázolja. Az alak felsőteste meztelen, feje enyhén jobbra fordul. Arcát göndör szakáll és frizura keretezi, hajába mintha belekapna a szél. A szobor eredetileg talán a gigászok ellen harcoló istent ábrázolta.

Az eredeti márványszobrot Rómában találták 1525-ben, majd a francia király tulajdonába került és évekig a versailles-i palota parkjában állt. Innen ered a versailles-i Jupiter elnevezés. A szobor eredetileg egy egész alakos álló szobor volt, de csak a felső része maradt meg, amelyet a 17. században egy pillérre állítottak, dereka köré pedig drapériát tettek. Az eredeti márványszobrot ma a párizsi Louvre-ban nézhetitek meg.

A carrarai márványból faragott szobor a Kr. u. 2. század utolsó harmadában készült valahol a Római Birodalomban. A gipszmásolatot a 20. század elején készítették róla.

A római vallásban Jupiter volt az egyik legősibb istenség. Ő volt az istenek feje, az ég és a villámlás ura. Legfontosabb szentélye Rómában a Capitolium dombon állt, ahol két másik istenséggel, Junóval és Minervával együtt tisztelték. Ők voltak a római államvallás legfontosabb alakjai, együtt alkották az úgynevezett capitoliumi triászt. A rómaiak Jupitert a görög főistennel, Zeusszal azonosították, Junót Hérával, Minervát pedig a mesterségek, a tudomány és a művészetek görög istenével, Pallasz Athénével hozták kapcsolatba.

Jupiter két fő jelképe a villám és a sas volt. Utóbbi volt a római legiók egyik legfontosabb jelvénye is, hiszen a római katonák is Jupitertől reméltek segítséget. A római tisztségviselők is az ő nevét foglalták esküjükbe, amikor felvették hivatalukat. Számos mellékneve volt, amelyek egy-egy fontos szerepére utaltak: ő volt a legjobb és legnagyobb (Jupiter Optimus Maximus), a mennydörgő (Jupiter Tonans), az esőt küldő (Jupiter Pluvialis).

A rómaiak minden fontos állami döntés előtt jóslatot kértek, amely során az augurok a Jupiter által küldött égi jelekből, legtöbbször a madarak röptéből értelmezték az isten akaratát és állapították meg a jövőt.

Jupiter egy pompeii ház falfestményén.