5 / 4

Ízisz-Aphrodité bronzszobra

Dióhéjban

Mi ez?

Ízisz-Aphroditét ábrázoló szobor.

Hol készült?

A Római Birodalomban.

Mikor készült?

A korai császárkorban, a Kr. u. 1. században.

Miből készült?

Bronzból öntötték.

Mekkora az bronzszobor?

Magassága 32 cm.

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

Mi ez?

Ízisz-Aphroditét ábrázoló szobor.

Hol készült?

A Római Birodalomban.

Mikor készült?

A korai császárkorban, a Kr. u. 1. században.

Miből készült?

Bronzból öntötték.

Mekkora az bronzszobor?

Magassága 32 cm.

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

A bronzból öntött szobor egy istennőt ábrázol, aki könnyű khitónt és a dereka köré csavart köpenyt visel. A bal válláról lecsúszó ruha, valamint kéztartása a görög klasszikus kor egyik legsikeresebb szobrászának, Praxitelésznek a szerelem istennőjéről, Aphroditéről készített szobrát követi.

Az istennő fején egy sólyom és hat ureusz-kígyó (támadó kobra) látható, amelyek azonban nem Aphrodité jelképei voltak az ókori művészetben, hanem egy másik istennőhöz, az egyiptomi Íziszhez kötődnek. A hellénisztikus és a római korban gyakran előfordult, hogy azonosították egymással ezt a két istenséget.

A bronzból öntött szobor a korai császárkorban, a Kr. u. 1. században készült valahol a Római Birodalomban.

 

Ízisz a legismertebb egyiptomi istennő. Az ókori egyiptomi vallásban ő volt Ozirisznek, a holtak urának a felesége, és Hórusznak, a fáraók isteni megtestesítőjének anyja. Egyszerre volt az anyai szeretet és a hitvesi hűség mintaképe, a termékenység és a szépség istennője, valamint nagy erejű varázslónő. Az egyiptomi mítoszok szerint varázserejének köszönhetően tudta a széttépett Ozirisz testrészeit összeragasztani egy éjszaka erejéig, hogy kettejük nászából megfoganjon Hórusz.

Az ókori egyiptomi ábrázolásokon Ízisz fő ismertetőjele a fején viselt, trónt ábrázoló hieroglifa volt – az istennő nevének jelentése is trónust, helyet jelent. Kezében általában az élet (ankh) jelét és papiruszsást tartott.

Ízisz eredetileg csak egy helyi egyiptomi istenség volt, a hellénisztikus korban és a római császárkorban azonban széles körben elterjedt a tisztelete a Földközi-tenger medencéjében. A görög világban gyakran azonosították Démétérrel és Aphroditéval, de Ízisz Pelagiaként ő volt az utazók védelmezője is.

Kultusza nagy népszerűségnek örvendett a Római Birodalomban, számtalan emléke ismert a provinciákból. Hazánkban a mai Szombathely, a római kori Savaria területén találták meg kultuszhelyét, de az Egyednél előkerült bronzkancsó is bizonyítja a tiszteletét.

A savariai Ízisz-szentély rekonstrukciója.