3 / 2

Victoria istennő alakja a Traianus-oszlopról

Dióhéjban

Mi ez?

Traianus császár márványoszlopának egyik jelenetéről készült gipszmásolat. 

Hol készült?

Traianus oszlopa Róma városában készült és ma is ott áll a császár forumán.

Mikor készült?

Az eredeti márványoszlop Kr. u. 113-ban készült. A gipszmásolat modern kori.

Miből készült?

A Rómában álló oszlopot márványból faragták, ezt a másolatot gipszből öntötték.

Mekkora ez a dombormű?

A gipszdombormű 38,7 cm magas.

Hol őrzik most?

Komáromban, a Csillagerődben található. 

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

Mi ez?

Traianus császár márványoszlopának egyik jelenetéről készült gipszmásolat. 

Hol készült?

Traianus oszlopa Róma városában készült és ma is ott áll a császár forumán.

Mikor készült?

Az eredeti márványoszlop Kr. u. 113-ban készült. A gipszmásolat modern kori.

Miből készült?

A Rómában álló oszlopot márványból faragták, ezt a másolatot gipszből öntötték.

Mekkora ez a dombormű?

A gipszdombormű 38,7 cm magas.

Hol őrzik most?

Komáromban, a Csillagerődben található. 

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

A gipszből készült dombormű egy szárnyas nőalakot, Victoria istennőt ábrázolja. Az istennő bal lábával egy sisakra lép, bal kezével pedig egy kerek pajzsot támaszt egy pillérre. A jobb kezében lévő íróvesszővel a rómaiak győzelmét dicsőítő feliratot ír a pajzsra.

A gipszdombormű a Róma városában álló Traianus oszlop frízén látható egyik jelenet másolata. Traianus császár Kr. u. 113-ban állíttatta fel a márványból faragott diadaloszlopot Rómában a saját forumán a dákok felett aratott győzelem emlékére. A 38 méter magas oszlopon 200 méter hosszú domborműves képszalag (fríz) fut körbe. A domborművek két daciai háború (Kr. u. 101–102 és 105–106) eseményeit örökítik meg. Az oszlopon több mint 2500 alak, főleg római és dák katonák láthatók, de Traianus császár alakja is feltűnik köztük. Az oszlop tetejét egykor Traianus aranyozott bronzszobra koronázta, ma Szent Péter 16. században készült bronzszobra áll rajta. Az oszlop Traianus és felesége síremlékeként is szolgált: földi maradványaikat az oszlop talapzatában helyezték el.

Traianus császár faragtatta az oszlopot Kr. u. 113-ban. Rómában található, Traianus császár forumán. A gipszmásolatot a 20. század elején készítették.

 

A római hadvezérek a katonai győzelmeket követően gyakran diadalmenetet (triumphust) tartottak. Ez egy díszes felvonulás volt Róma központjában, amellyel az isteneknek mondtak köszönetet a segítségért, de egyúttal magukat is dicsőítették. A menet a hadisten, Mars mezejéről indult, és a Forum Romanumon áthaladva a Via Sacrán (a Szent Úton) vonult a Capitoliumra, ahol a hadvezér a főistennek, Jupiternek mutatott be áldozatot. Az ünneplés a Circus Maximusban ért véget.

Egy római diadalmenet - ahogy a 16. században elképzelték.

A diadalmenetben szigorú rend szerint követték egymást az ünneplők. A menetet a senatus tagjai és római tisztviselők, valamint zenészek vezették. Mögöttük hozták a hadizsákmányt szekereken, és ott gyalogoltak a megkötözött foglyok is. Utánuk az áldozati állatok következtek, majd a lictorok, akiknek legfőbb feladatai közé tartozott a büntetés-végrehajtás. Ők alkották a legjelentősebb római hivatalnokok kíséretét. Kezükben vesszőnyalábba tűzött bárdot hordtak. Csak ezután érkezett a győztes hadvezér, aki egy rabszolgája kíséretében utazott négylovas, kétkerekű kocsiján. Szolgája aranykoszorút tartott a feje fölé. Mellette és mögötte tisztjei, családtagjai lépdeltek, a sort pedig gyalogos katonáinak felvonulása zárta.

A győztes császár a diadalmeneten. Jelenet Titus császár (Kr. u. 79–81) diadalívéről.

A római császárkorban jórészt a császárok és az uralkodóház tagjai tarthattak diadalmenetet. A nagyobb győzelmek emlékére emlékműveket, például diadalíveket vagy diadaloszlopokat is építtettek, amelyeken domborműves ábrázolásokkal örökítették meg a jeles eseményt.

Titus császár (Kr. u. 79–81) diadalíve Rómában.