Bronz kaparó (strigilis)

Dióhéjban

Mi ez?

Erősen ívelt, kanálra hasonlító, tompa élű kaparó. 

Hol készült?

Az ókori Hellászban.

Mikor készült?

Kr. e. 5–4. században, a görög művészet klasszikus korszakában.

Miből készült?

Bronzból készült.

Mekkora ez az eszköz?

A tárgy 18,5 cm hosszú, amely egy mai konyhai kés méretének felel meg.

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!  

Mi ez?

Erősen ívelt, kanálra hasonlító, tompa élű kaparó. 

Hol készült?

Az ókori Hellászban.

Mikor készült?

Kr. e. 5–4. században, a görög művészet klasszikus korszakában.

Miből készült?

Bronzból készült.

Mekkora ez az eszköz?

A tárgy 18,5 cm hosszú, amely egy mai konyhai kés méretének felel meg.

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!  

Erősen ívelt, kanálra hasonlító, tompa élű kaparó, amely egy hurok alakú fogóban végződik. A latinul strigilisnek nevezett eszközt arra használták, hogy megtisztítsák vele a testet a rákent olajtól, és a rátapadt portól, egyéb piszoktól. Főleg birkózás és fürdőzés után használták. Többnyire bronzból, ritkább esetben vasból, esetleg nemesfémből készítették, de előfordult csontból is. Az ókori görög vázákon gyakran ábrázolták ezt a kaparóeszközt sportolás után tisztálkodó ifjak kezében.

Ilyen kaparókat sokfelé készítettek és használtak az ókorban, így nem tudjuk megmondani pontosan hol és mikor készült: valahol az ókori Görögországban, a Kr. e. 5. vagy a Kr. e. 4. század folyamán.

Az egyik legősibb ókori görög sport a birkózás volt, amelyben önállóan és a penthatlon (öttusa) részeként is összemérhették erejüket a versenyzők. Az ókori görög birkózók meztelenül küzdöttek meg egymással és testüket olajjal kenték be, hogy ellenfelük minél nehezebben  találjon fogást rajtuk. A győzelemhez három pont kellett. Pontot úgy lehetett szerezni, ha az ellenfél háta, válla vagy csípője érintette a földet, vagy ha sikerült őt leszorítani, esetleg kitolni a küzdőtérről. Súlycsoportok nem voltak, ezért láthatunk az ókori képeken mindig robusztus testű birkózókat. A görög mitológia egyik legismertebb alakja, Héraklész, aki egyben a legerősebb birkózó is volt.

A birkózás mellett egy másik ókori görög küzdősport volt a pankration, amely görögül annyit tesz, hogy „minden erő”. Itt a harapáson, a szemek kinyomásán és nemi szervek ütésén kívül minden megengedett volt. Lehetett ütni, rúgni, fojtogatni és másként bántalmazni az ellenfelet. A küzdelem általában addig tartott, amíg az egyik fél harcképtelenné vált. A mérkőzések végén a versenyzők strigilist használva távolították el ruhátlan testükről az olajos homokot.

Pankrátorokat ábrázoló római kori márványszobor gipszmásolata a komáromi Csillagerődben. A római kori szobor egy Kr. e. 3. századi görög bronzszobor nyomán készülhetett. 

Korosztály
Tantárgyi kapcsolódások
Témakörök
Tanítási ötletek
  • Sportversenyek jelentősége az ókori görögök hétköznapjaiban

LEXIKON

HéraklészOlümpia 

Kapcsolódó oldalak
Túrák