Dióhéjban
Mi ez?
Erősen ívelt, kanálra hasonlító, tompa élű kaparó.
Hol készült?
Az ókori Hellászban.
Mikor készült?
Kr. e. 5–4. században, a görög művészet klasszikus korszakában.
Miből készült?
Bronzból készült.
Mekkora ez az eszköz?
A tárgy 18,5 cm hosszú, amely egy mai konyhai kés méretének felel meg.
Hol őrzik most?
Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.
Többet szeretnél tudni?
Hol és mikor
Ilyen kaparókat sokfelé készítettek és használtak az ókorban, így nem tudjuk megmondani pontosan hol és mikor készült: valahol az ókori Görögországban, a Kr. e. 5. vagy a Kr. e. 4. század folyamán.
Kitekintő
Az egyik legősibb ókori görög sport a birkózás volt, amelyben önállóan és a penthatlon (öttusa) részeként is összemérhették erejüket a versenyzők. Az ókori görög birkózók meztelenül küzdöttek meg egymással és testüket olajjal kenték be, hogy ellenfelük minél nehezebben találjon fogást rajtuk. A győzelemhez három pont kellett. Pontot úgy lehetett szerezni, ha az ellenfél háta, válla vagy csípője érintette a földet, vagy ha sikerült őt leszorítani, esetleg kitolni a küzdőtérről. Súlycsoportok nem voltak, ezért láthatunk az ókori képeken mindig robusztus testű birkózókat. A görög mitológia egyik legismertebb alakja, Héraklész, aki egyben a legerősebb birkózó is volt.
A birkózás mellett egy másik ókori görög küzdősport volt a pankration, amely görögül annyit tesz, hogy „minden erő”. Itt a harapáson, a szemek kinyomásán és nemi szervek ütésén kívül minden megengedett volt. Lehetett ütni, rúgni, fojtogatni és másként bántalmazni az ellenfelet. A küzdelem általában addig tartott, amíg az egyik fél harcképtelenné vált. A mérkőzések végén a versenyzők strigilist használva távolították el ruhátlan testükről az olajos homokot.
Pankrátorokat ábrázoló római kori márványszobor gipszmásolata a komáromi Csillagerődben. A római kori szobor egy Kr. e. 3. századi görög bronzszobor nyomán készülhetett.
Mi ez?
Erősen ívelt, kanálra hasonlító, tompa élű kaparó.
Hol készült?
Az ókori Hellászban.
Mikor készült?
Kr. e. 5–4. században, a görög művészet klasszikus korszakában.
Miből készült?
Bronzból készült.
Mekkora ez az eszköz?
A tárgy 18,5 cm hosszú, amely egy mai konyhai kés méretének felel meg.
Hol őrzik most?
Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.
Többet szeretnél tudni?
Erősen ívelt, kanálra hasonlító, tompa élű kaparó, amely egy hurok alakú fogóban végződik. A latinul strigilisnek nevezett eszközt arra használták, hogy megtisztítsák vele a testet a rákent olajtól, és a rátapadt portól, egyéb piszoktól. Főleg birkózás és fürdőzés után használták. Többnyire bronzból, ritkább esetben vasból, esetleg nemesfémből készítették, de előfordult csontból is. Az ókori görög vázákon gyakran ábrázolták ezt a kaparóeszközt sportolás után tisztálkodó ifjak kezében.
Ilyen kaparókat sokfelé készítettek és használtak az ókorban, így nem tudjuk megmondani pontosan hol és mikor készült: valahol az ókori Görögországban, a Kr. e. 5. vagy a Kr. e. 4. század folyamán.
Az egyik legősibb ókori görög sport a birkózás volt, amelyben önállóan és a penthatlon (öttusa) részeként is összemérhették erejüket a versenyzők. Az ókori görög birkózók meztelenül küzdöttek meg egymással és testüket olajjal kenték be, hogy ellenfelük minél nehezebben találjon fogást rajtuk. A győzelemhez három pont kellett. Pontot úgy lehetett szerezni, ha az ellenfél háta, válla vagy csípője érintette a földet, vagy ha sikerült őt leszorítani, esetleg kitolni a küzdőtérről. Súlycsoportok nem voltak, ezért láthatunk az ókori képeken mindig robusztus testű birkózókat. A görög mitológia egyik legismertebb alakja, Héraklész, aki egyben a legerősebb birkózó is volt.
A birkózás mellett egy másik ókori görög küzdősport volt a pankration, amely görögül annyit tesz, hogy „minden erő”. Itt a harapáson, a szemek kinyomásán és nemi szervek ütésén kívül minden megengedett volt. Lehetett ütni, rúgni, fojtogatni és másként bántalmazni az ellenfelet. A küzdelem általában addig tartott, amíg az egyik fél harcképtelenné vált. A mérkőzések végén a versenyzők strigilist használva távolították el ruhátlan testükről az olajos homokot.
Pankrátorokat ábrázoló római kori márványszobor gipszmásolata a komáromi Csillagerődben. A római kori szobor egy Kr. e. 3. századi görög bronzszobor nyomán készülhetett.
Korosztály
Tantárgyi kapcsolódások
Témakörök
Tanítási ötletek
- Sportversenyek jelentősége az ókori görögök hétköznapjaiban
LEXIKON