2 / 1

Athéni feketealakos olpé: Héraklész megfékezi a krétai bikát

Dióhéjban

Mi ez?

Egyfülű boroskancsó.

Hol készült?

Az ókori Hellászban, Athén városában.

Mikor készült?

Kr. e. 510–500 körül, a görög művészet archaikus korszakában.

Miből készült?

Bronzból készült, kalapálással. 

Mekkora ez az edény?

Az edény talpától a szájáig 22,4 cm magas.

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

Mi ez?

Egyfülű boroskancsó.

Hol készült?

Az ókori Hellászban, Athén városában.

Mikor készült?

Kr. e. 510–500 körül, a görög művészet archaikus korszakában.

Miből készült?

Bronzból készült, kalapálással. 

Mekkora ez az edény?

Az edény talpától a szájáig 22,4 cm magas.

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

A széles, korongos talpon álló, öblös testű, egyfülű kancsót (olpét) az ókori görögök bor kitöltésére használták szümposzionokon.

A váza fülével átellenben vörös képmezőben egy feketealakos technikával festett mitológiai történet, Héraklész 12 feladata közül a hetedik, a krétai bika megfékezése látható. A vázákép azt a pillanatot örökíti meg, amikor a hérósz az állat mellett áll, és kezével hátulról megragadja a bika szarvát. Héraklész a nemeai oroszlán sebezhetetlenné tevő bőrét viseli, hátán pedig egy tegezt hord. A hérószt és a bikát hosszúkás, íves borostyánágak veszik körül.

A mítosz szerint Poszeidón, a tengeristen egy fehér bikát küldött Kréta szigetére Minósz királynak, hogy áldozza fel neki. A király azonban túl szépnek találta az állatot és saját csordájába küldte. Poszeidón haragjában megvadította a bikát, amely nagy pusztítást végzett a szigeten, és csak Héraklész tudta megfékezni.

Ettől a bikától született Minósz király feleségének félig ember, félig bika gyermeke, a Minótaurosz is.

Az olpé az archaikus kori Athénban készült Kr. e. 510–500 körül.

Az ókori görögök egyik legjelentősebb hérósza Héraklész volt. Félig isteni származású volt, mert Zeusz nemzette Alkménének, egy halandó asszonynak. Emiatt életét végigkísérte mostohaanyja, Héra haragja és bosszúja.

Rendkívül bátor és erős volt, még az istenekkel sem félt szembeszállni. Számos kalandban vett részt és emberfeletti tetteket vitt véghez. Elhíresült vad dühkitöréseiről, visszatérő elmebajáról is, amelyet a mítosz szerint Héra bocsátott rá. Zeusz hűtlensége miatt ugyanis gyűlölte Héraklészt. A hérósz egyszer tébolyodott állapotában a saját feleségét és gyermekeit is meggyilkolta. Vezeklésként a delphoi jósda arra utasította, hogy szegődjön a mükénéi és tirünszi király, Eurüsztheusz szolgálatába, és végezze el mindazt a munkát, amit a király rábíz.

Eurüsztheusz tizenkét, az emberi erőt igencsak meghaladó feladattal bízta meg. A munkák során a hérósznak olyan vadállatokkal és szörnyekkel kellett megküzdenie, amelyek veszélyt jelentettek az emberekre. Ilyen volt például a sebezhetetlen nemeai oroszlán, a kilencfejű lernai hüdra, vagy a Stümphalosz-tó emberevő madarai.

Bár Héraklész halandónak született, élete végén az istenek maguk közé fogadták, és felemelkedett az Olümposzra.

Héraklész munkáit ábrázoló római császárkori, Kr. u. 3. századi szarkofág.