5 / 4

Agyagmécses Krisztus-monogrammal

Dióhéjban

Mi ez?

Agyagból készült mécses Krisztus-monogrammal.

Hol készült?

A Római Birodalom területén.

Mikor készült?

A Kr. u. 5. században.

Miből készült?

Agyagból készült és kiégették.

Mekkora a mécses?

Magassága 4,5 cm; hosszúsága 8,5 cm

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

Mi ez?

Agyagból készült mécses Krisztus-monogrammal.

Hol készült?

A Római Birodalom területén.

Mikor készült?

A Kr. u. 5. században.

Miből készült?

Agyagból készült és kiégették.

Mekkora a mécses?

Magassága 4,5 cm; hosszúsága 8,5 cm

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!

A körte alakú mécses agyagból készült, negatív formába préselve. Olajtartályának egyik vége letörött, de a fekete égésnyomok arra utalnak, hogy itt volt az a nyílás, ahol a kanócot behelyezték a tartályba. Másik végén egy függőleges, barázdált fül látható. A mécses tányérján (discus) található két kis lyuk az olaj beöntésére szolgált. A tárgyon helyenként megmaradtak az eredeti narancssárga festés nyomai.

A tányér közepén, a két lyuk közötti részen Krisztus-monogram, egy népszerű korai keresztény jelkép figyelhető meg, amelyet bemélyített körök sora vesz körbe. A Krisztus-monogram Jézus Krisztus görög nevének első két betűjéből, a khi és rhó betűkből tevődik össze, amelyeknek nagyalakú formái a X és a P a görög ábécében.

Az agyagmécses a Római Birodalomban készült a Kr. u. 5. században.

A Római Birodalomban az első keresztény közösségek számos olyan szimbólumot ábrázoltak a tárgyaikon, amelyeket a keresztények máig használnak. Ezeknek a jelképeknek az előzményeit sokszor az ókori görög, római és a zsidó kultúrában találhatjuk meg.

A legismertebb keresztény jelkép a kereszt, ami a megfeszített Jézus Krisztust szimbolizálja. Míg Krisztus megfeszítésének jelenetét a Kr. u. 4–5. század előtt alig ábrázolták, maga a kereszt már a legkorábbi keresztények körében népszerű motívum volt, amelynek démonűző erőt is tulajdonítottak.

Kr. u. 5–6. századi kődombormű keresztény jelképekkel (kereszt, hal) Egyiptomból. Ma a párizsi Louvreban őrzik.

Egy másik korai keresztény szimbólum a hal volt. A görög hal szó (ikhthüsz) a keresztények számára egyben egy mozaikszó is: öt betűje a „Jézus Krisztus Isten fia a Megváltó” (Iészousz Khrisztosz Theou Huiosz Szótér) kifejezés szavainak görög kezdőbetűiből áll össze. A hal a vízhez kötődik, a víz pedig a megkereszteléshez. A keresztények ezt a titkos jelet használták a keresztényüldözések idején, hogy felismerjék egymást és templomaikat.

Márvány sírkő keresztény jelképekkel (hal, horgony) a Kr. u. 3. századból.

A pálmaág szintén korai keresztény jelkép volt, bár eredete korábbra mutat: mind a rómaiak, mind a zsidók körében a győzelem és a jólét szimbóluma volt. A keresztények körében a pálmaág az erényesség és a jócselekedetek jutalma.

Pálmaág egy Kr. u. 6. századi festett kopt tárolóedényen Egyiptomból.