Nagy Sándor hódító hadjáratai során az Oikumené határára, a mai Indiába is eljutott. Az uralkodó igyekezett meghonosítani a görög műveltséget és életformát Ázsiában, a hadjárat nyomán így a görög és az indiai kultúra közvetlen kapcsolatba lépett egymással. A Gandhárának nevezett térségben a két kultúra kölcsönhatásából egyedülálló művészet született, amely a Kr. u. 1-3. században teljesedett ki. A gandhárai művészetben a Dionysoshoz és köréhez kapcsolódó thiasos jelenetek számos alkalommal megjelennek. A szürke palából készült fríz ennek egy példáját jeleníti meg. A szőlőtőkék között négy, párba rendezett jelenet látható. Felismerhető a pocakos Silenos oroszlánon lovagolva, előtte az állatot egy hosszú chitónba öltözött nőalak eteti. Silenos mögött egy férfi tömlőből bort tölt egy edénybe, a társa pedig kádban áll és szőlőt tapos. A dombormű bal szélén két férfialak egy nagymacskát (oroszlánt vagy párducot) itat egy kratérból.
A domborműről készült gipszmásolat a komáromi Csillagerődben látható.
