Lexikon

88 / 87

Aphlaston

Az aphlaston az antik hajó tatdísze: klasszikus formájában egy legyezőszerűen elágazó, a hajó belseje felé hajló dísz. A szó eredete és jelentése bizonytalan, ókori magyarázatai a phlaó: ’tör’ jelentésű igéből származtatják, fosztóképzővel. Hermann Diels elemzése szerint az aphlastonnál nincs törékenyebb része a hajónak: a tat a hajó legféltettebb, legvédettebb része, itt rejtőzik a hajó „élete”; az aphlaston elvesztével az egész hajó elvész. Eszerint tehát az aphlaston az a része a hajónak, amelynek ’nem szabad eltörnie’. Szimbolikus szerepe volt, mint a zászlónak a nándorfehérvári váron.

Az aphlaston a görög hajókon ornamentális és figurális díszítésű is lehetett. Klasszikus–hellénisztikus változatában leggyakoribb az állatalak, főleg az ún. chéniskos-motívum (vízimadár; liba- vagy hattyú-alak; vö. chén: liba). Ezt Aphrodité Euploia, a hajózást segítő Aphrodité attribútumának értelmezik. Az aphlaston (az orrdíszhez hasonlóan, amelynek neve parasémon) otthont adhatott a hajót védő istenségnek vagy egy állatalaknak, amelyben védelmezőjüket látták – festve, xoanon vagy aranyozott szobor formájában. (Lásd Euripidés, Iphigeneia Aulisban 239: „És arany szobra állt a gálya tatján a Néreiszeknek”; Devecseri Gábor fordítása.)

Az aphlaston gyakori fogadalmi ajándék: tengeri csatákban való győzelemért, vagy veszélyes tengeri utakból való megérkezésért egyaránt adhatták. Ábrázolásai közül figyelmet érdemelnek a salamisi csata után készült vázaképek, amelyeken aphlastont tartó istenalak jelképezi a perzsák feletti győzelmet.
Más értelmet nyer az aphlaston az ún. Archelaos-reliefen, ahol Odysseia megszemélyesített alakjának kezében, Odysseus veszélyes tengeri útjának allegóriájaként értelmezhető.

Bélyácz Katalin, 2020


Kapcsolódó tárgyak:
Athéni vörösalakos lékythos: Athéna aphlastonnal
Athéni vörösalakos lékythos: Niké aphlastonnal
Athéni vörösalakos oszlopkratér: Poseidón aphlastonnal
Athéni vörösalakos amphora: Athéné és Asia (?)
Athéni vörösalakos skyphos töredéke: Athéné megkoszorúzza Aiast (?)
Athéni vörösalakos fogadalmi pajzs töredéke: Athéna (?) mindkét kezében aphlastonnal
Athéni vörösalakos fogadalmi pajzs töredéke: repülő Niké aphlastonnal

Bibliográfia

Diels, in ZVV 25 (1915), 61–80; Hausmann 1957; Eckert, in Hephaistos 28 (2011); Bélyácz 2020, 223; 263–268