Lexikon

3 / 2

Mykénéi kor

A mykénéi kor megnevezés a görög szárazföld késő bronzkorát takarja, mely körülbelül Kr. e. 1600 és 1100 közé tehető. A szárazföldi bronzkor  (a krétaitól) való megkülönböztetés miatt hívják így) elterjedtebb elnevezése a „helládikus időszak”, mely a bronzkor hármas felosztását követve korai, középső és késő helládikus korra bontható. A legutolsó felel meg a mykénéi kornak. Az időszak elnevezése Mykéné lelőhelyéről ered, ahol az korszak első nyomait Heinrich Schliemann 1876-ban feltárta. A mykénéi kor virágkorában Krétához hasonlóan szintén paloták uralták a gazdaságot. Ezek közül a legjelentősebb maga Mykéné volt, közelében feküdt Midea és Tiryns palotája. A Peloponnésos délnyugati részén állt Pylos, Attikában Athén és Boiótiában Thébai palotája.

A mykénéi művészet kezdetben a nála ilyen téren fejlettebb, kifinomultabb Krétáról importálta nemcsak magukat a tárgyakat, de minden bizonnyal az őket megalkotó művészeket, mesterembereket is, akik később tudásukat a helyi tanítványoknak átadva a sajátos, egyéni hangú mykénéi művészet alapjait teremtették meg. A mykénéi művészet a minósihoz hasonlóan egyrészt az uralkodó rétegek igényeit szolgáló drága anyagokból, pl. elefántcsontból, nemesfémből készült luxus tárgyakból, másrészt pedig olyan, a szélesebb néprétegek igényeit kiszolgáló tárgyakból állt, mint a terrakotta kisplasztika. A mykénéiek görög nyelvet beszéltek, akik a Krétáról átvett lineáris A szótagírást saját nyelvükre alkalmazták. Ezt a krétaitól való megkülönböztetés miatt lineáris B-nek nevezett írásmódot, mivel már görög nyelven íródott, sikerült megfejteni. A Kréta rovására gyorsan terjeszkedő mykénéi palotagazdaságok nemcsak az adminisztrációs célokra használt írást, hanem a nemzetközi kereskedelem irányítását is kiragadták a minósi Kréta kezéből. A mykénéi készítésű termékek eljutottak a Közel-Kelet partvidéki területeire, nyugat felé pedig Itáliábais. A mykénéi kultúra pusztulásának oka (vagy okai) még ma sem tisztázható(k): a dór vándorlás, egy esetleges klímaváltozás, de belső ellentétek és polgárháború kitörése, illetve a tengeri népek vándorlása is a feltételezések között szerepel.

Lebegyev Judit, 2004