Lexikon

Görög geometrikus kor

A görögországi kora vaskor időszakán belül történetileg több fázis különíthető el, melyeknek az elnevezései nagyrészt a vázaformák díszítésmódját veszik alapul. A mykénéi kort követő submykénéi időszak (Kr. e. 1100–1000) után időben a geometrikus kor következett, mely nevét a vázákon látható, az időszak nagy részében kizárólag ornamentális, geometrikus motívumokról kapta. Ez az időszak a díszítésmód változása alapján több fázisra bontható. A legkorábbi fázisa a protogeometrikus kor (Kr. e. 1050–850), ezt követi a korai-, középső- és későgeometrikus időszak (Kr. e. 900–700). A későgeometrikus korban jelent meg a vázafestészetben a mykénéi kor után újra - közel-keleti hatásra - a figurális díszítés, mely kezdetben egy-egy állatalakból, és ezek egyhangú sorából állt, és csak később tűntek fel a bonyolultabb emberalakos kompozíciók, amelyek némelyike már a görög mitológiából vette témáját. A geometrikus kor idején a keleti hatások új műfajok megszületéséhez is hozzájárultak: ekkor jelentek meg a préselt technikával készült keleti állatfrízeket ábrázoló aranydiadémák. Az ekkor még szórványosnak mondható keleti hatásokat az erős geometrikus kori hagyományok még saját kifejezésmódjuk szerint olvasztották magukba. Teljes valójukban, formájukban csak a következő, ún. orientalizáló időszakban jelentek meg a görög művészetben.

Lebegyev Judit 2004