Eleusisi hérós, a gabonatermesztés elterjesztője. Mitikus családi kapcsolatai sokféleképpen jelennek meg a forrásokban: általában Keleos eleusisi király és Metaneira fia, más mítoszverzió szerint a földből sarjadt eleusisi Dysaulés és Baubó gyermeke. Nevének etimológiája nem tisztázott; jelentése lehet ‘háromszor harcoló’, más javaslat szerint a tripolos ‘háromszor felszántott (föld)’ melléknévből származik.
A lányát, Persephonét kereső Démétért útbaigazította, ezért az istennő hálából a gabonatermesztés titkát adta neki, amelyet aztán szárnyas sárkányoktól vont szekéren, vagy más változat szerint szárnyas trónszéken utazva terjesztett el az emberek között. A homérosi Démétér-himnusz arról is megemlékezik, hogy az istennő – többek között – neki tárta fel a misztériumokat (473–479).
Az átadás jelenetét és a szekerén utazó Triptolemost a Kr. e. 6. századtól kezdve gyakran ábrázolták vázaképeken (lásd a Szépművészeti Múzeum amphoráját: Athéni amphora Triptolemos mítoszának ábrázolásával). A gabonaszemek átadásának pillanatát ábrázolja az Athéni Nemzeti Múzeum híres háromalakos domborműve is, amelynek egy részleges másolatát a Metropolitan Museumban őrzik (Fogadalmi dombormű: az eleusisi istenek). A Kr. e. 440–430 közé keltezhető reliefen Triptolemos Démétér és Koré (=Persephoné) között látható. A gabonakalászok eredetileg bronzból készülhettek, és csapok rögzíthették őket a relief felszínéhez. Triptolemos itt fiatal fiúként van ábrázolva, szemben a 6. századi athéni vázaképekkel, amelyeken szakállasan jelenítették meg.
A lányát, Persephonét kereső Démétért útbaigazította, ezért az istennő hálából a gabonatermesztés titkát adta neki, amelyet aztán szárnyas sárkányoktól vont szekéren, vagy más változat szerint szárnyas trónszéken utazva terjesztett el az emberek között. A homérosi Démétér-himnusz arról is megemlékezik, hogy az istennő – többek között – neki tárta fel a misztériumokat (473–479).
Az átadás jelenetét és a szekerén utazó Triptolemost a Kr. e. 6. századtól kezdve gyakran ábrázolták vázaképeken (lásd a Szépművészeti Múzeum amphoráját: Athéni amphora Triptolemos mítoszának ábrázolásával). A gabonaszemek átadásának pillanatát ábrázolja az Athéni Nemzeti Múzeum híres háromalakos domborműve is, amelynek egy részleges másolatát a Metropolitan Museumban őrzik (Fogadalmi dombormű: az eleusisi istenek). A Kr. e. 440–430 közé keltezhető reliefen Triptolemos Démétér és Koré (=Persephoné) között látható. A gabonakalászok eredetileg bronzból készülhettek, és csapok rögzíthették őket a relief felszínéhez. Triptolemos itt fiatal fiúként van ábrázolva, szemben a 6. századi athéni vázaképekkel, amelyeken szakállasan jelenítették meg.