Lexikon

49 / 48

Papiruszok az Antik Gyűjteményben

A Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében őrzött papiruszok egyetlen kivétellel kicsiny töredékek, amelyeket másodlagosan használtak fel Egyiptomban a mumifikálás során, kartonázsok készítésére. Azokban a múmiákban kerültek Magyarországra, amelyeket Back Fülöp (1862–1958) 1907-es gamhudi ásatásain tárták fel. [1] A főleg a Közel-Keleten tevékenykedő üzletember az Oxyrhynchos mellett fekvő település görög-római temetőjében saját költségén ásatást kezdett. A leletek felét a kairói múzeumnak szolgáltatták be, másik részük pedig Budapestre, illetve Bécsbe és Krakkóba került. [2] A tárgyak, köztük számos érintetlen koporsó, a Nemzeti Múzeumba jutottak. 1934-ben, a múzeumok gyűjtőkörét szabályozó törvény alapján a gamhudi anyagot átvette a Szépművészeti Múzeum, ahol megkezdték a koporsók felnyitását. A jelek szerint ez a munka 1973-ig tartott. [3] A leletek között olyan kartonázsokat is találtak, amelyek démotikus, illetve görög papirusztöredékeket tartalmaztak; az előbbieket az Egyiptomi, az utóbbiakat pedig az Antik Gyűjtemény őrzi. Az egyik démotikus töredéken oxyrynchosi helynevek fordulnak elő, ami külső érvként erősíti meg a darabok származási helyére vonatkozó adatokat. Valamennyi gamhudi darab közöletlen. Eddigi tanulmányozóik (W. Müller, H. Maehler, E. G. Turner) alapján a darabok a Kr. e. 2. század második feléből származnak (VIII. Ptolemaios II. Euergetés uralkodás 3. évtizedének elejéről); a démotikus papiruszokat is ugyanerre a korszakra lehet keltezni. Tartalmuk szerint az eddig meghatározott töredékek kölcsönbérleti ügyekre vonatkoznak. Irattári források által egyelőre meg nem erősített, szóbeli adatok alapján a Szépművészeti Múzeum az 1930-as években néhány kartonázst elcserélt más múzeumokkal. Így nem zárható ki, hogy a budapesti papiruszok további töredékei más múzeumi gyűjteményekbe kerültek. Az Antik Gyűjtemény egyetlen ép papirusza a római császárkorból való. Korábban magyar magángyűjteménybe tartozott (P. Gaál); láz és hidegrázás elleni ráolvasás szövegét tartalmazza.

Nagy Árpád Miklós, 2004

 

[1] A gamhudi ásatásokról legutóbb lásd Kóthay 2020.
[2] Gaboda P., Magyar Múzeumi Arcképcsarnok, Budapest 2002, 29–30, s.v. Back Fülöp.
[3] Vö. Luft U., Demotische Papyri in Budapest. In: Acta Demotica. Acts of Fifth International Conference for Demotists, Egitto e Vicino Oriente 17 (1994), 191, 5. j.

Bibliográfia

Luft, in Egitto e Vicino Oriente 17 (1993); Kóthay 2020, 37–39