Lexikon

106 / 105

Oxyrhynchos

Város Közép-Egyiptomban a Bahr Juszuf nyugati partján, ma el-Bahnaszának nevezik.

Elnevezése a fáraókorban Per-Medzsed, azaz "a találkozás háza" volt, innen ered a görög Pempté, illetve a kopt Pemdzse/Pemdzsé név. A görögök ugyanakkor az itt szentként tisztelt hal után a várost Oxyrhynchosnak, a 19. felső-egyiptomi nomoszt pedig (amelynek Oxyrhynchos volt a központja) Oxyrhynchitésnek is nevezték.

Története
Oxyrhynchosról az egyiptomi források az Újbirodalom koráig semmilyen említést nem tesznek. A núbiai Piankhi (25. dinasztia) győzelmi sztéléje legyőzőtt erődként említi Per-Medzsed városát, Nitókris egyik felirata pedig mint nomoszfőváros beszél róla. A város egykori főistene Széth volt, akinek a források szerint temploma is állt Szeper-meruban. Az edfui Hórusz-mítosz szerint Oxyrhynchos volt a színhelye Hórusz és Széth küzdelmének, amelyben az utóbbi elveszítette egyik lábát. A városban Széth mellett Thoéris-Athénénak is volt kultusza és szentélye, de Termuthist, Osiris-Serapist, Isist, Harpokratést és Asklépiost szintén tiszteletben részesítették. Oxyrhynchos városa a Kr. u. 3. század végétől kapcsolatban állt a Bahariya-oázissal, majd a bizánci korban Arcadia Provincia fővárosaként püspöki székhely lett, amelyet a 6. századtól Justinianopolisnak is neveztek. A város Egyiptom arab hódítása (641) után is megőrizte jelentőségét, Ibn Tulun korában (834–884) például a fő nátronszállító helyek közé tartozott. A mamelukok idején (12. század) hanyatlásnak indult, ma csupán egy jelentéktelen falu foglalja el a helyét.

Az oxyrhynchosi papiruszok
Oxyrhynchos és környéke Egyiptom legfontosabb papiruszlelőhelyei közé tartozik. A 19. század végén és a 20. század első évtizedeiben Bernard P. Grenfell és Arthur S. Hunt feltárásai során irodalmi szövegek és hivatalos dokumentumok egyaránt előkerültek a város hulladékhalmaiból, főként görög és latin, valamint kopt és arab nyelven. A leletek között olyan görög szerzők művei is előkerültek, mint Aischylos, Sapphó, Euripidés és Sophoklés.
Az oxyrhynchosi papiruszok részletes információkat nyújtanak a római kori város topográfiájáról: feltehetően klasszikus típusú agorával, árnyas kolonnádokkal szegélyezett főutcákkal, gymnaseionnal, színházzal, cirkusszal és fürdőkkel rendelkezett, a görög-római istenségek klasszikus stílusú templomai mellett azonban az egyiptomi istenek egyiptomi stílusú szentélyei is megtalálhatók voltak benne. Lakossága a római korban mintegy 15000, a korabizánci korban közel 25000 fő lehetett. A városi élethez hozzátartoztak az évenkénti atlétikai versenyek és a négyévenként megrendezett nemzetközi versenyek, a Capitoliumi Játékok, melyeknek költői versenyek is részét képezték. Az oxyrhynchosi papiruszok számot adnak a város textiliparáról: a műhelyek a dolgozó lakosság mintegy hatvan százalékát foglalkoztatták.

Késő-antik kőfaragványok Oxyrhynchosból
Az oxyrhynchosi elit harmadik–hatodik századi temetkezéseiből gazdag kőfaragványanyag maradt fenn. A harmadik–negyedik században a temetkezésekhez portré-sztélék tartoztak, amelyek az elhunytat közel életnagyságban ábrázolták építészeti kerettel ellátott fülkében. Ezek a portrék valójában a megdicsőült halottak kultuszszobrai voltak, melyek az élők áldozatait és könyörgéseit közvetítették az istenekhez. Az Oxyrhynchosban előkerült építészeti faragványokból ítélve az előkelők sírkápolnái tekintélyes méretű kőépítmények voltak, amelyeknek fő helyiségeit kiváló minőségű figurális és ornamentális díszű fülkeoromzatok, pilaszter- és oszlopfejezetek, párkányzatok és frízek díszítették. Stílusukban a helyi hagyományok mellett az alexandriai és a konstantinápolyi építészet hatása is felismerhető.

Endreffy Kata, 2005

Bibliográfia

Reeves 2002, 107–108; Oxyrhynchus Virtual Tour; POxy: Oxyrhynchus Online