Lexikon

558 / 557

Olympia

A Peloponnésos-félsziget ÉNy-i részén, Élis területén, az Alpheios és a Kladeos folyók összefolyásánál létesített pánhellén szentélykörzet, amelyet az ókorban Altisnak neveztek. A geometrikus kortól kezdve folyamatosan működő szentély kezdetben valószínűleg jósdaként (is) működött. A kultusz középpontja Zeus oltára volt, amelyen rendszeresen mutattak be áldozatot a tiszteletére, a közelben található stadionban és hippodromban pedig minden negyedik évben néhány napos atlétikai versenyeket rendeztek, amelyek az ókori görög világ legrangosabb sportversenyének számítottak (vö. Pindaros 1. Olympiai óda). Az olympiai játékoknak köszönhetően a szentélykörzet az archaikus és a klasszikus korban ugyanúgy virágzott, mint később a hellénisztikus és római korban, amikor az itt felhalmozott számtalan műkincsnek köszönhetően szinte már múzeumként is működött (ld. olympiai Héraion), és turisták tömegeit vonzotta.

A Kr. u. 2. évszázadban Pausanias részletesen leírta Olympia akkoriban még látható, legfontosabb műemlékeit és a hozzájuk kapcsolódó szokásokat, történeteket (Görögország leírása V-VI. könyv). A kereszténység elterjedésével, a pogány vallások betiltása után Olympia szentélykörzete egy szegény falusias településsé változott, amelynek lakói a sorozatos természeti csapások (földrengések, áradások) miatt a 7. században végleg elhagyták az egykori szent ligetet, az épületek romjait pedig az Alpheios több méter vastag hordalékkal temette be. Már a 18. században megfogalmazódott az igény (többek között J. J. Winckelmann részéről), hogy Olympiában érdemes volna ásatásokat folytatni, mert értékes műalkotások rejtőzhetnek a föld alatt. 1829-ben, a görög szabadságharc idején aztán szerveződött is egy francia tudományos expedíció a Peloponnésos műemlékeinek felkutatására, amelynek keretében rövid (mindössze 6 hétig tartó) ásatásokra került sor Olympiában is. Fő eredménye ennek a Zeus-templom felmérése és a templom néhány metopéjának Franciaországba szállítása volt.

Olympia szakszerű feltárása 1875 és 1881 között, a Német Régészeti Intézet által irányított ásatásokkal vette kezdetét, amelyek során archaikus és klasszikus kori fogadalmi ajándékok (pl. bronz tripusok, fegyverek, szobrocskák) ezrei, bronzra és kőre vésett feliratok, márvány- és agyagszobrok, valamint épületmaradványok kerültek elő. Egy görög-német államközi szerződésnek megfelelően a feltárások megszakításokkal ugyan, de mind a mai napig folytatódnak, és az ezek során előkerülő óriási mennyiségű leletanyag teljes egészében Görögországban marad. Olympia legfontosabb épületei: Héra temploma (az olympiai Héraion), az olympiai Zeus-templom, Pelops szentélykörzete (Pelopion), a Philippeion, a Métróón, a kincsesházak, Héródés Attikos nymphaeuma, a stadion, Pheidias műhelye és a Leónidaion (ez utóbbi három a szentélykörzet falain kívül).

Patay-Horváth András 2006
 

Bibliográfia

Trendelenburg 1914; Hönle 1968; Herrmann 1972; Mallwitz 1972; Sinn 1996; Kyrieleis 2002; Sinn 2004